Olyan kifejezés, amit érdemes tudni, és nem csak cukorbetegeknek

A dinnye és más nyári gyümölcsök kapcsán szóba szokott kerülni, hogy mennyire emelik meg gyorsan a vércukor-szintet, vagyis mennyire kényszerítik vagy próbálják kényszeríteni a szervezetet inzulin-termelésre.

A cukorbetegség lényege, hogy nincs megfelelő inzulin-termelés – ez a ritka 1-es típusú cukorbetegség jellemzője -, vagy a jóval gyakoribb probléma, hogy a szervezet elveszti az inzulinra való érzékenységét (2-es típusú cukorbetegség), így a vércukorszint magas lesz.

Természetesen a cukorbevitel nem csak a cukorbetegeket érdekli, sokan törekednek egészséges táplálkozásra, ami (részben) az üres kalóriák kerülését jelenti.

Az egyes táplálékot vércukorszintet emelő képességét jellemzi a glikémiás indexük.

A vércukor szintjét legjobban a szőlőcukor (glukóz) emeli, ezt követi a maláta cukor (maltóz), répa (nád) cukor (szacharóz), tejcukor (laktóz), és a sorvégén áll a gyümölcscukor (fruktóz), melyet ezért diétás cukorként tartunk nyilván.

Ugyanakkor az is ismert, hogy a keményítőt tartalmazó élelmiszerek többsége ugyanúgy, vagy jobban emeli a vércukor szintjét, mint akár maga a répacukor!

Ez vezetett a glikémiás index fogalmának bevezetéséhez. Ez alatt az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek a szőlőcukorhoz vagy esetenként a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukoremelő képességét értjük. Az alábbi táblázatban található néhány nemzetközileg vizsgált élelmiszer glikémiás indexe, azonos szénhidrát tartalmú szőlőcukor vércukoremelő hatásának százalékában.

Ennek figyelembe vételével a szénhidrátokon belül elsősorban a 30% alatti glikémiás indexszel rendelkező élelmiszerek – közülük is a színes-főzelékek, saláták, zöldségek – a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű fogyasztása javasolható, elsősorban a cukrot (is) tartalmazó, valamint a finomított szénhidrátok rovására.

Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a viszonylag kedvező glikémiás indexszel rendelkező édességek (tejcsokoládé, tejszínes fagylalt) fogyasztása a magas zsír- és ennek következtében magas energiatartalom miatt nem, vagy nagyon korlátozott mértékben ajánlott. Hogy a kenyérénél nem rosszabb glikémiás indexű répacukor fogyasztásának kerülése javasolt, annak az oka az, hogy a cukor „luxus-energián” kívül semmi hasznosat nem tartalmaz a szervezet számára.

Forrás: mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/20103-4.pdf

Édesítőszerek

A cukrot szeretnék kiváltani úgy, hogy az édes íz meglegyen, de ne emeljék a vércukrot, ne vigyük be a szánhidrátoknak megfelelő kalóriát. Ezeknek a glikémiás indexe nulla, vagy nagyon kicsi.

Szerte a világon és ma már hazánkban is több fajta mesterséges édesítőszert forgalmaznak.

Ezek: a szaharin, a ciklamát, az aceszulfám-K, az aszpartám, a stevia (sztivia) és a szukralóz.

Minden olyan édesipari vagy sütőipari terméknél legyen az csokoládé, desszert, torta, piskóta, ahol nélkülözhetetlen a cukor tömege, mesterséges édesítőszerek csupán korlátozottan használhatók. Ez esetben az úgynevezett „cukorhelyettesítők” jöhetnek szóba. A gyakorlatban három fajtájukkal találkozhatunk: ezek a gyümölcscukor (fruktóz), a szorbit és a legújabban elterjedt xilit („nyírfacukor”).

A használatukkal kapcsolatban folyamatosan felmerülnek kérdések, de az engedélyezett szerekről nincs olyan adat, ami alapján veszélyesnek tarthatnánk őket.

Azért ne felejtsd el, hogy nem könnyű megbízható adatokat kapni egy-egy élelmiszerről, ráadásul bizonyos hosszabb hatások csak esetleg nagyon lassan alakulnak ki, így nem biztos, hogy jó taktika ezeket korlátozás nélkül, nagy mennyiségben fogyasztani.