A mai viselet (a szót sem igen használjuk már) divat kérdése, szinte bármelyik életkorban, bármilyen alakhoz és alkalomhoz bármit felvehetünk anélkül, hogy nagyobb megbotránkozást keltenénk. A ruhánk inkább az ízlésünket és a különbözni, vagy hasonlítani vágyásunkat fejezi ki.Így volt ez mindig?
Sokszor halljuk, talán mondjuk is: „milyen depis vagyok, nincs kedvem semmihez”. A hétköznapokban az átmeneti rosszkedvre, a motiválatlanságra mondjuk, hogy depresszió. Az ilyen eseteket hivatalosan nem nevezzük depressziónak, attól függetlenül, hogy ezek a pillanatok lehetnek kellemetlenek.
Ne ijedjetek meg a címtől.
Kiderült, hogy amit a genetikáról eddig tanultunk, az nem is úgy van. Lehet, hogy a „szerzett” tulajdonságok öröklődnek?
