A fertőtlenítés manapság igencsak népszerű, nem úgy, mint Semmelweis korában.
Nagy örömömre a Nők Lapjában, fogorvostól jelent meg az az állítás, amit már nagyon vártam: a fertőtlenítő szájvizeknek nemkívánatos mellékhatásaik is vannak. Nem követem a téma szakirodalmát, pedig biztosan van és érdekelne is, csak nincs rá időm.
De az biztos, hogy az elkövetkező évtizedek orvoslásában, egészség-megőrzésében fontos terület jut majd a baktériumoknak.
A szájüregünk baktériumai ugyanolyan fontosak, mint a bélbaktériumaink, vagy a bőrflóránk, csak kevesebbet beszélünk róla. Legalábbis egyelőre. Nézzük azonban mit állít a docens úr a cikkben:
Már a fertőtlenítő szájvizek egy hetes használata növelheti a vérnyomást (a cikk elmondja hogyan). Többéves használat akár segítheti a cukorbetegség kialakulását.
Ezek ugyan csak kockázati esélyek, nyilván senki sem gondolja, hogy kizárólag a szájvizektől lesz valaki cukorbeteg, de rámutatnak arra, hogy nagyon sok és bonyolult összefüggés alapján működik a szervezetünk. Ugyanilyen bonyolult és még kevésbé ismert a szervezetünk működésének kapcsolata a bennünk, rajtunk velünk élő egysejtűekkel.
Hogy mi ebből a tanulság?
Csak akkor fertőtlenítsünk, ha valami okból erre kifejezetten szükség van. (Például ha esetleg egy fogat el kell távolítani és az orvost ezt követően ajánlja.) Nem kell, sőt valószínűleg nem jó, ha a mindennapi rutin része a fertőtlenítés.
Legyen szó a szájüregünkről, a kezünkről, vagy a fertőtlenítő szappannal való fürdésről. Ne legyen mindennapos a szájvíz használata és még kevésbé gondoljuk azt, hogy kiváltja a fogmosást. A lepedék eltávolítására a szájvíz egyáltalán nem alkalmas, ehhez fogkefe, fogselyem, esetleg fogköztisztító kefe szükséges.
Ne fertőtlenítsük minden kézmosáskor vagy csak naponta többször, tetszőleges időnként a kezünket. Az alapos kézmosás legtöbbször tökéletesen elég.
És ez igaz a torokfertőtlenítő tablettákra is. Egyáltalán nem biztos, hogy a sokat reklámozott torokfertőtlenítők megelőzik a súlyosabb fertőzést. Lehet, hogy éppen utat nyitnak a fertőzésnek azzal, hogy a normál flóránkat is kiirtva, terepet adnak az életképes, betegséget okozó baktériumoknak. Mert ahol helyük van a baktériumoknak, ott lesznek is, ha nincs normál flóra, akkor azok, akik „arra járnak”.
Erre jó példa a hüvelyflóra is.
Tudtátok, hogy több baktériumsejtünk van, mint saját emberi? A velünk élő mikrobák génjeinek száma is több, mint a humán gének száma. Az első egy nagyságrenddel nagyobb!
Eredetileg olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokat neveztek így, amelyek más mikroszervezetek szaporodását gátolják, azokat elpusztítják.