Ha valamilyen bőrléziót vagy kiütést észlel a teste bármely pontján - kiváltképp abban az esetben, ha új homoszexuális, vagy biszexuális partnere volt – keresse fel a helyi szexuális egészséggel foglalkozó szakrendelést, vagy háziorvosát.

Eddig világszerte 35 ezer ember fertőződött meg a majomhimlő-járványban, és 11-en haltak meg. Magyarországon több mint ötven személyt regisztráltak, aki elkapta a vírust, és nincs elhunyt. Leginkább az Egyesült Államok, Spanyolország, Anglia, Németország érintett a májusban kezdődött járványban.

Kiket érint?

A jelenlegi járvány 99 százalékban férfiakat érint. Legnagyobb rizikónak azok a férfiak vannak kitéve, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot.

A fertőződéshez szoros kontaktus szükséges, nem elég ha „valaki eltüsszenti magát a villamoson”. A fertőzési lehetőségek között szerepel a szexuális viszony, a szülő-gyerek kapcsolat, az élettársi kapcsolat, ápolt és ápoló közötti kapcsolatot.

Milyen tünetei vannak?

Lázzal, ízületi- és izomfájdalommal jár, ami után a láz lecsökken, majd légúti tünetek is jelentkeznek. A kiütések testszerte megjelenhetnek, nem csak a bőrön, hanem a nyálkahártyákon is. Először ezek kis piros foltok, aztán egyre jobban kis hólyagocskákká válnak, a hólyagocskák aztán kifakadnak, és a hólyagtartalom az, ami a fertőzőképes vírusokat tartalmazza. Megjelenési formája hasonló a bárányhimlő bőrtüneteihez, de itt a hólyagok azonos stádiumban vannak. Általában az érintett terület nyirokcsomói is megnagyobbodhatnak.

Tehát nem szexuális úton terjedő betegségről van szó. A szoros kontaktus szükséges a terjedéshez, a hólyagok beltartalmával való érintkezés. A hólyagok váladéka beszennyezhet tárgyakat is, például ruhát, ágyneműt, törülközőt is. Ezért az egy háztartásban élők is fertőződhetnek, akár gyerekek is.

A tünetek 2-4 hétig is eltarthatnak, a kiütések lehetnek fájdalmasak is, a kórházban ápoltak nagy része ezért szorul orvosi segítségre. A gyógyulás után maradhatnak vissza hegek, nyomok, mint minden himlőnél.

Két, genetikailag elkülönülő variáns létezik, az egyik a Kongó-medencében, a másik Nyugat-Afrikában. Az előbbi súlyosabb lefolyású, az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed. Ez a második felelős most a járványért világszerte. A legtöbb betegnél nem volt szükség terápiára, hacsak a bőrtünetek nem váltak kiterjedtté. Ebben az esetben jelenleg szájon át adott vírusellenes szer javallt.

Oltás

Az infektológus szakértők szerint, aki még részesült himlő elleni védőoltásban (ez nálunk 1979-ig volt része az oltási sornak), az még feltehetőleg rendelkezik némi védettséggel, ami a majomhimlő ellen is hatékony lehet.

Több európai országban el is kezdtek vele újra oltani a terjedési láncolat fékezésére.

Amerikában már engedélyeztek egy nagy hatékonyságú vakcinát, Jynneos néven, ami a himlő és majomhimlő ellen nyújt védelmet. Egyelőre a fertőzésnek kitett személyeknek érhető el.

Vannak olyan javaslatok, hogy minden szexuálisan aktív, férfiakkal intim kapcsolatot létesítő férfit be kellene oltani. Hasznos, ha az LGBTQIA+ csoportokra fókuszálunk, hiszen a rizikó nem oszlik el egyenletesen minden populációban.

Járvány

A vírus eddig csak helyi, kisebb járványokat okozott Nyugat- és Közép-Afrikában. Zoonózisról van szó, tehát a fertőzési láncok egy-egy állatból indultak ki. 1958-ban ismerték fel, akkor laboratóriumi majmok betegedtek meg, innen a neve. Az első emberi esetet 1970-ben, egy kilenchónapos kongói kisfiúban azonosították.

Az állatok között sokszor tünetmentesen terjed a vírus, emberre pedig karmolás, harapás útján vagy majmok esetében a kiütésekkel történő érintkezés során kerül át.

Az eddig legnagyobb dokumentált járvány 2017-ben, Nigériában zajlott le, ahol több százan betegedtek meg. Afrikán kívül csak kihurcolt esetek fordultak elő eddig.

 A probléma akkor lehet nagyobb, ha a vírus átterjed az emberről az európai állatvilágra és ott kezd szaporodni.