Klímaszorongás
2021. aug. 4., Várnai Dóra

A klímaváltozás napjaink és a jövőnk egyik meghatározó kérdése. Nemcsak konkrétan a környezetet formálja, hanem a gazdaságot, a társadalmakat, a lelki egészségünket és viselkedésünket.

Értelemszerűen befolyásolhatja a környezettudatos viselkedésünket, de szerepe lehet életünk olyan meghatározó döntéseiben, mint a családtervezés vagy költözés.

Nagy kérdés, hogy egyáltalán észlelik-e az emberek a klímaváltozást, és a körülöttük történő jelenségeket ezzel magyarázzák-e egyáltalán. Egy vizsgálatban azt találták, hogy ez a végzettségtől függ elsősorban, vagyis minél iskolázottabb valaki, annál inkább tudatában van annak, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység jelentősen felgyorsítja. A kutatás magyar résztvevőinek jelentős része is komoly fenyegetésnek vélte az éghajlatváltozást. Bár a szokatlan időjárási jelenségekkel leginkább az állatok, növények, emberi szervezet egészségét hozzák kapcsolatba, a lelki egészségre gyakorolt hatása is felmerül.

Amikor aktuálisan szembesülünk az éghajlatváltozás következményeivel pl. erdőtüzek látványa, elpusztult állatok, akkor különböző érzelmeink lehetnek, például: aggodalom, bűntudat, kétségbeesés, gyász, érzéketlenség, vagy éppenséggel tagadás. A tartós környezeti változások kapcsán pedig leginkább az foglalkoztatja az embereket, hogy miből fognak élni, hogyan lesz élelmük, vizük, fenyegetik-e őket katasztrófák. A meghatározó érzelmek ilyenkor a stressz és a félelem.

Mit jelent a klímaszorongás?

A klímaszorongás tulajdonképpen a környezet romlásától való állandó félelem.
Sok embernek nemcsak maga a klímaváltozás okoz szorongást, hanem az a tény is, hogy úgy érzik ők maguk nem tudnak ellene tenni, illetve az emberiség egésze sem képes komoly áldozatokat hozni a jelenség megfékezésére. Elsősorban a pszichológia terén született kutatások azt mutatják, hogy a klímaváltozással kapcsolatban a környezettudatos, 35 évnél fiatalabb, a jövőn sokat gondolkodó nők élik át a legmagasabb szorongást. Vannak, akik szerint az aggodalom azoknál a legmagasabb, akik jobban kötődnek a természethez például sokat kirándulnak, földművelésből élnek stb. Érdekes módon, míg általában magunkért szoktunk a legjobban aggódni (pl. felvesznek-e a suliba, lesz-e barátom stb.), a klímafenyegettség inkább mások jóllétére vonatkozik (pl. mi lesz a jövőben megszülető gyermekekkel, azokkal, akik sivatagos országokban laknak, a sarkkörön élő állatokkal). Amennyiben a tényeket vesszük alapul, a klímaváltozás miatti szorongás egy rendben lévő, reális aggodalom és általában megfelelő, környezettudatos viselkedésre ösztönöz. Vagyis nem pszichológiai zavar.

Mit csinálunk másképp, ha nagyon aggódunk a klímaváltozás miatt?

Nyilvánvalóan vannak olyan emberek, akik bár tudatában vannak a veszélyeknek, a viselkedésüket, szokásaikat nem nagyon változtatják meg. Ugyanakkor a kutatók azt találták, hogy akik aggódnak a klímaváltozás miatt, nagyobb valószínűséggel vesznek fel környezet-tudatos szokásokat. Úgy tűnik, hogy a fiatal, iskolázottabb, jobb anyagi körülmények között élő városi emberek - elsősorban nők – környezettudatosabbak. Ezt sok más tényező is befolyásolja, pl. akik ismerik a problémát, tudják, hogy mit lehet tenni (pl. helyi termelőktől vásárolni, takarékosabban élni stb.), akik belülről úgy érzik, hogy tetteiknek lehet hatása a dolgokra, azok valószínűbben élnek környezettudatosan.
Mi is rendszeresen írunk környezettudatos szokásokról, és bár számos egyéni- és közösségi lehetőség van, abban talán mindenki egyetért, hogy a lényeg valamilyenfajta takarékosság, szerénység, elégedettség és kevesebb szerzés, felhalmozás.

A jövő generációja??

A klímaváltozás hatással lehet a jövőre, ami bizony a gyermekvállalási kedvet is befolyásolhatja. Egyrészt, a szülők - leginkább az anyák - egyre jobban aggódnak gyermekeik egészségéért és biztonságáért, így a környezetért is. Emiatt a szülők fokozott kötelességüknek tekinthetik, hogy fellépjenek az éghajlatváltozás enyhítése érdekében. Egy kutatás tanulsága szerint, sok fiatalnak komoly kétségei vannak a családalapítással és a gyermekvállalással kapcsolatban. Bizonytalanok abban, hogy a jövőbeli gyerekekkel szemben igazságos-e a gyermekvállalás. Vannak olyan fiatalok is, akik egyáltalán nem vállalnak gyereket, amiatti aggodalomból, hogy a gyermekeik egy lepusztult világot örökölnek és tovább rontják az éghajlatváltozás hatásait. Bár itt meg kell jegyeznünk, hogy sok fiatal nemcsak a klímaváltozás miatt jutott erre a következtetésre. Ezek az aggodalmak részben érthetők, ugyanakkor az embernek egy fontos és természetes szükségletéről, mint a gyermekvállalás, nagyon nehéz lemondani, főleg úgy, hogy valójában senki sem tudja pontosan, mit tartogat számára a jövő.
Valójában az elöregedő társadalom, vagyis a kevés megszületett gyermek ugyanolyan komoly problémákat rejt a jelen és a jövő társadalmaira nézve, mint a klímaváltozás. Ha nincsenek elegen az aktív korúak, akik képesek dolgozni és eltartani az időseket (márpedig egyre tovább élünk) akkor is felborul a rend, életképtelenné válik az adott közösség.