Nem szoktunk aktuális világpolitikai dolgokkal foglalkozni, nem is értünk hozzá, hiszen ez egy fiatalok egészségéről szóló weboldal. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a szomszéd országban zajló háború tényét.
Az elmúlt héten a közösségi médián keresztül kapcsolatba kerültem egy fiatal lánnyal, aki jelenleg Ukrajnában, a háború sújtotta területen tartózkodik a családjával és pszichológiai segítséget kért. Elmondta, hogy nagyon fél, amikor a légvédelmi szirénák hangját hallja, de a házuk pincéjében valamennyire biztonságban érzi magát. Arról is beszélt, hogy szeretne elmenekülni a harcok elől, de nem tudja, hogy az egész családja (főleg idős nagyszülője) tudja-e vállalni az utat és azt sem tudja, mi lesz utána.
 |
Mit jelent számunkra a háború érzelmi szempontból?
Sokan nem nagyon tudnak a szomszédunkban dúló harcokról, sokan nem is értik, mi történik pontosan. Az ott élő és az életüket féltő civilek számára a háború egy életreszóló trauma, bárhogy is végződjön. Emellett azonban a Magyarországon élő fiatalok és felnőttek számára is jelenthet krízis állapotot, még akkor is, ha nem foglalkoznak sokat a hírekkel. A háború olyan dolog, amit nem éltünk meg, amit veszélyesnek érzünk, nincs felette kontrollunk, nem tudjuk, mit tehetünk, meddig tart majd és milyen hatással lesz az életünkre. Ezek miatt bizonytalannak, zaklatottnak érezhetjük magunkat. Olyanok is akadnak, akiket mindez nagyon megérint, cselekvésre sarkall: vagy segíteni szeretne vagy óvintézkedéseket tenni, hogy a körülményekhez képest növelje a biztonságérzetét.
Mit tehetünk magunkért?
- Először is azt, hogy elfogadjuk, amiket érzünk és gondolunk, nem pedig azon agyalunk, hogyan kéne másképp csinálni. Az is teljesen elfogadható, ha nem akarsz ezzel foglalkozni és nem vagy kiakadva. Jó beszélni erről barátokkal vagy egy megbízható felnőttel.
- Fontos tájékozottnak lenni, de a túl sok információ nagyon zavaró lehet. Egy idő után hagyjuk abba a hírek olvasását.
- Továbbra is figyeljünk arra, hogy mit posztolunk és milyen híreknek hiszünk. Könnyen válhatunk kommentelők célpontjává egy ilyen időszakban. Csak annyit és olyat tegyünk ki, amivel később is tudunk azonosulni és amivel senkit nem bántunk meg (most nemcsak emberekről, hanem nemzetekről, csoportokról is szó van).
- Ha valaki nagyon szorong, fél, annak különösen fontos a mozgás, séta, edzés.
- Ha tanulunk történelmet, az hosszú távon sokat segíthet, hogy megértsük, hogyan változnak a társadalmak, mi vezet háborúhoz és mi segít fenntartani a békét. Ha valamit megértünk, az már kevésbé félelmetes.
Mit tehetsz másokért?
Egy tizenévestől senki nem várja, hogy egy világpolitikai eseményt, különösen egy háborút elemezzen és megértsen vagy önmagától mentőakciókat szervezzen. Azt sem várja senki, hogy ezután másképp élje mindennapjait és ne élvezze a számára örömteli dolgokat. Mindezt azonban tehetjük úgy, hogy másokkal szolidárisak, együttérzők, nyitottak és segítőkészek vagyunk.
- Ha szeretnél segíteni, akkor ezt szervezett formában az iskolád, a szüleid, a sport- vagy egyházi közösséged szervezésében tedd meg, ne egyéni akció keretében.
- Ha a családoddal segítesz, nézzetek utána, hol mikor mire van szükség!
- Az adományozás nem arról szól, hogy valahova elvisszük, ami nekünk már nem kell. A segítő szervezetek pontosan meg szokták írni, mire van szükség.
- Ha valahol adománystop van, azt tartsuk be! A segítő szervezeteknek általában a segítés helyszínén nincs raktározási lehetősége, így a felesleges dolgokkal csak ártunk.
- Csak olyan dolgot adjunk, amit mi is megeszünk vagy felveszünk vagy használunk.
- Ne feledjük el, hogy a most bajban lévő, menekülő emberek nem sokkal ezelőtt úgy éltek, ahogy mi most és el sem tudták képzelni, hogy ez fog velünk történni.
Néhány segítő szervezet, aki jelenleg aktív az Ukrajna felől érkező háborús menekültek ellátásában:
