A víz alatti úszás veszélyei
2023. júl. 19., dr. Vasas Szilvia tüdőgyógyász főorvos

Miért halhat meg egy jó úszó sportoló sekély vízben?

A versenyszerű,
a többször egymás után ismételt,
a hosszan tartó, illetve
a hiperventilációt, vagy
légzőgyakorlatokat, vagy
erős fizikai megterhelést követő víz alatti úszás hirtelen ájulást és fulladást okozhat!
Ezt a jelenséget Shallow water blackout-nak (SWB), magyarul sekélyvízi ájulásnak hívják, és az agy súlyos oxigényhiányának a következménye.
A sekélyvízi ájulás bárkivel megtörténhet, aki a légvétel nélküli úszást, vagy a víz alatti légzésvisszatartást gyakorolja.
Leggyakrabban a legtapasztaltabb, jó fizikai kondícióban lévő sportolókat érinti, az USA-ban vezető haláloknak tartják az úszók körében!
A víz alatti úszás során jelentkező eszméletvesztés gyakori oka az úszó előzetes „túllégzése", hiperventilációja.
Hogyan történik?
• A hiperventiláció kimossa a CO2-t (széndioxid) a tüdőből és csökkenti a vér CO2 szintjét.
• A magas CO2 jelzi az agynak, hogy levegőt kell venni, nem pedig az alacsony oxigén szint.
• A sekélyvízi ájulás jellemzően akkor jelentkezik, amikor az egyén tüdejében és vérében alacsony a CO2.
• Ha a CO2 szint alacsony, a szervezetünket megfosztjuk attól a mechanizmustól, hogy megvédjen minket, és időben jelezze, hogy levegőt kell vennünk. A belégzési inger nem jelentkezik, emiatt az egyén nem tud időben a felszínre jutni.
• Az oxigénhiány miatt eszméletvesztés, majd reflexes légvétel következik be a víz alatt.
Az ájulást semmilyen tünet nem előzi meg, hirtelen jelentkezik
Az eszméletvesztés után 2,5 perccel kialakul a tartós agyi károsodás és beáll a halál.
• Sekélyvízi ájulás hiperventiláció nélküli légzésvisszatartás során is bekövetkezhet, pl. ha a víz alatti úszás gyakorlatokat egymás után többször ismétlik, vagy megerőltető fizikai aktivitás után végzik.

Hogyan védekezzünk a sekélyvízi ájulás ellen?

Nem javasolt a versenyszerű, az ismétlődő, a hosszas víz alatti légzésvisszatartás, illetve a hiperventilációt, légzőgyakorlatokat, erős fizikai megterhelést követő víz alatti úszás.
Például:
Légzés-visszatartásos versenyek, légzésvisszatartás bizonyos ideig vagy távolságig, és/vagy edzés céljából, levegő nélküli úszás 1 hossznál tovább, egy hossz úszás a vízfelszínen, majd egy hossz víz alatt többször ismételve, erős fizikai munka a légzésvisszatartás előtt.

A víz alatti légzésvisszatartást soha nem szabad erőltetni, de ha mégis végzik, a szabály: csak egy mély légvétel, egy alkalommal, egy hossz távolságig. Egy edzésen egyszer!
Sem a légzés-visszatartásos gyakorlatok, sem az anaerob tréning nem növelik a tüdőkapacitást!
A sekélyvízi ájulás áldozatait nagyon nehéz észrevenni a medence széléről!

Az összefoglaló célja a figyelemfelhívás és a megelőzés!