Az emésztőrendszer gyakori, hosszantartó működési problémája. Az IBS-t egyfajta "funkcionális bélbetegségnek", az agy-bél együttműködés zavarának tartják. De mit lehet ezzel kezdeni?

Mi okozza az IBS-t?

Pontosan nem tudjuk. Az étel a bélfalban lévő izmok rendszeres összehúzódása révén halad. Fájdalom és egyéb tünetek alakulhatnak ki, ha az összehúzódások kórossá, túlműködéssé válnak.

A bél egyes részein kialakuló túlműködés okai között szerepet játszhatnak:

A bél idegeinek vagy izmainak túlműködése. Köze lehet az idegrendszerből a bélbe küldött üzenetek túlműködéséhez. A hazai irányelv ezzel kapcsolatban egyértelműen azt mondja, hogy a betegség a bél-agy tengely működészavara.

Bizonyos élelmiszerek intoleranciája egyes esetekben szerepet játszhat, de jelen tudásunk szerint nem jellemző.

Fertőzés és baktériumok a bélben. Az IBS-t nem bélfertőzés okozza! Egyes esetekben a tünetek megjelenése hasmenéssel és hányással járó bélfertőzést (gasztroenteritiszt) követ. Felmerül a lehetőség, hogy a vírus vagy baktérium érzékenyítheti vagy valamilyen módon hajlamosíthatja a bélrendszert az IBS-re.

Túlérzékenység a fájdalomra. Az IBS-ben szenvedők nagyobb fájdalmat éreznek, ha a bélrendszerük kitágul, mint az IBS-ben nem szenvedők. Alacsonyabb lehet a (bél)-fájdalom küszöbük.

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a bélmikrobiom, az agy és az IBS közötti kapcsolatok iránt. A mikrobiom a bélben található egysejtűek (főleg baktériumok és vírusok) kombinációja. Az IBS-ben szenvedő betegek mikrobiom-mintázata eltér az IBS-ben nem szenvedőkétől. A bél és az agy közötti kapcsolatokat "bél-agy tengelynek" nevezik.

IBS tünetei

Az IBS tünetei egyénenként eltérők. Egyeseket súlyosabban érintenek, mint másokat. A tünetek időnként súlyosbodhatnak, gyakran stressz idején vagy bizonyos ételek elfogyasztása után. Az IBS néhány tünete enyhülhet székelés és a belek mozgása után.

Az IBS leggyakoribb tünetei a következők:

hasi fájdalom és görcsök

a székletürítési szokások megváltozása – például hasmenés, székrekedés vagy néha mindkettő

puffadás

túlzott szelek

időnként sürgető szükség a székletürítésre

Kevésbé gyakori tünetek:

energiahiány (letargia)

hányinger

gyomorégés

rossz étvágy

böfögés

fejfájás

irritábilis hólyag

Az IBS tünetei jelentős hatással lehetnek az ember mindennapi életére is, és ennek eredményeként egyesek rossz hangulat és stressz tüneteit tapasztalhatják.

Vannak, akiknek alkalmanként jelentkező és enyhe tünetei vannak. Másoknak kellemetlen és hosszútávú tünetei vannak. Sokan valahol a kettő közé esnek, időről időre fellángolnak a tünetek.

Egyes orvosok az IBS-ben szenvedőket három kategóriába sorolják:

1. Azok, akiknek hasi fájdalma vagy kellemetlen érzése van, a többi tünet elsősorban puffadás és székrekedés.
2. Azok, akiknek hasi fájdalmaik vagy kellemetlen érzései vannak, és a többi tünet elsősorban a sürgős WC-re járás, a hasmenés vagy székrekedés.
3. Azok, akiknél a székrekedés és hasmenés váltakozik.

Milyen gyakori az IBS?

Az IBS gyakori. USÁ-ból, Egyesült Királyságból származó adatok alapján 5-10 emberből érinthet egyet. Az IBS bárkinél jelentkezhet, bármilyen életkorban, de leggyakrabban fiatal felnőtteknél alakul ki. Gyakoribb azoknál, akiknek a családjában előfordult IBS. A nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat.

Hogyan diagnosztizálják az IBS-t?

Nincs olyan teszt, amely igazolhatja az IBS diagnózisát. Az orvos általában a tipikus tünetek alapján diagnosztizálhatja azután, hogy más állapotokat kizártak.

A fizikális vizsgálaton kívül vérvizsgálatot és székletvizsgálatot végezhetnek más állapotok kizárására:

Teljes vérkép - a vér vashiányának (vérszegénység) kizárására, amely különféle bélrendszeri rendellenességekhez társul.

Süllyedés vagy inkább C-reaktív fehérje (CRP) - amely kimutathatja szervezetben fennálló gyulladást (ami IBS-re nem jellemző).

Vérvizsgálat lisztérzékenységre (tTG IgA, vagy egyéb).

Székletvizsgálat a széklet kalprotektin nevű fehérje keresésére. (Ez Crohn-betegségben vagy colitis ulcerosában jellemző.) A széklet vér-teszt is hasznos a vérzés kizárására, főleg idősebb pácienseknél.

Bonyolultabb vizsgálatokra (gasztroszkópiára vagy kolonoszkópiára) általában nincs szükség.

Sokan szeretnének hisztamin intolerancia irányába végzett tesztet, de erre sincs szükség. A

hisztamin- és más biogén aminok intoleranciája ritka, ráadásul egyelőre nem áll rendelkezésre megfelelő laboratóriumi diagnosztika. Az enzimek, például a diamin-oxidáz

(DAO) meghatározása nem alkalmas sem a hisztamin intolerancia kizárására, sem igazolására!

Hogyan kell kezelni az IBS-t?

Az IBS kezelésére sokféle módszer létezik. Mindegyik hatással lesz néhány emberre, de egyik sem segít minden IBS-ben szenvedő emberen.

Sok enyhe IBS-tünetekkel küzdő embernek nincs szüksége kezelésre. Valószínűleg egyetlen kezelés sem szünteti meg teljesen a tüneteket; A kezelés azonban gyakran enyhítheti a tüneteket, javíthatja a bélelési szokásokat és az életminőséget.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek?

A rendszeres testmozgásról ismert, hogy segít enyhíteni a székrekedést. Segíthet, ha növeled az oldható rostok mennyiségét az étrendben (fogyassz például babot, sárgarépát és lenmagot). Néha hashajtók használata javasolt rövid ideig. A laktulóz tartalmúak nem javasoltak, ha IBS-ed van. Nem azonos a tejcukorral, az laktóz!

A hasmenéssel küzdő emberek számára előnyös lehet a magas rosttartalmú ételek, például a barna kenyér és a koffein fogyasztásának csökkentése. Az is fontos, hogy sok vizet igyál a kiszáradás elkerülése érdekében. Kezelőorvos a hasmenés kezelésére szolgáló gyógyszereket javasolhat.

A stressz kezelése. A stressz és más érzelmi tényezők egyeseknél kiválthatják a tüneteket. Bármi, ami csökkenti a stressz vagy az érzelmi zaklatottság szintjét, segíthet. A pszichológiai terápiák lehetséges formái a kognitív viselkedésterápia, a hipnoterápia és a pszichoterápia. A pszichológiai terápiák nagyon hatékonyak lehetnek néhány IBS-ben szenvedő ember számára.

Tünetnapló vezetése. Segíthet, ha 2-4 hétig étkezési és életmódnaplót vezet a tünetek és tevékenységek nyomon követésére. Jegyezz fel mindent, amit eszel és iszol, hogy mikor voltál stresszes, változott-e a súlyod, mit mozogtál. Ezzel esetleg azonosíthatjuk a kiváltó okokat, például az ételt, az italt vagy az érzelmi stresszt, és megmutathatja, hogy a testmozgás segít-e enyhíteni vagy megelőzni a tüneteket.

Mindannyiunknak vannak baktériumai, vírusai és gombái, amelyek az emésztőrendszerünkben élnek – ez a bél mikrobiomja. Fontosak az emésztőrendszer működéséhez - védenek a fertőzések ellen, segítik az emésztést, és segíthetnek a bélrendszer immunrendszerének szabályozásában. A mikrobiom egyensúlyhiánya - például a túl kevés jó baktérium - néhány embernél az IBS tüneteihez vezethet. A mikrobiomot befolyásolhatják az antibiotikumok, a bélfertőzések és az étrend. Vannak, akik úgy találják, hogy a probiotikumok, amelyek célja az egészséges mikrobiom helyreállítása, segítenek a tüneteik enyhítésében, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. Sajnos az elérhető, de drága széklet-mikrobiom vizsgálatok kiértékelése még nem tart ott, hogy praktikus segítséget adjanak a diagnózishoz, vagy a kezeléshez, így jelenleg nem sok értelme van az elvégzésüknek.

Folytatjuk!