A jótanács 2022-re: „Nézz fel, vagyis ne!”
2022. jan. 8., Várnai Dóra

A „Ne nézz fel!” című, Netflixen látható filmről írok, mert ebben a filmben van egy kis jelen és egy kis jövő is. Nem filmkritikát szeretnék írni, hanem a filmben felvetett problémáról gondolkodni.
Vigyázat: spoiler következik.

A bevezetés – a tények

A történet szerint két tudós mérhető adatokkal, bizonyítható információkkal rendelkezik arról, hogy hamarosan egy pusztító üstökös éri el a földet. Pontosan megmondják, mikor, hol fog becsapódni és milyen hatásai várhatók, eredményeik szerint a becsapódás valószínűsége majdnem 100%. Ezekről a felfedezéseikről a médián keresztül is próbálják tájékoztatni az embereket és figyelmeztetni őket.

A reakciók

A film a folytatásban azt próbálja bemutatni, hogy hogyan reagálnak - nem elsősorban egyes emberek -, hanem inkább a társadalom. A film szerint a legtöbben egyáltalán nem veszik komolyan a figyelmeztetést.

A politikusok a saját választási népszerűségük fokozására használják fel az információkat: az elnökasszony úgy csinál, mintha mindent megtenne a világ megmentése érdekében, de valójában csak egy látványos katonai show-t szervez a tömegek megnyugtatására, ami nem érdemi lépés.

Az üzletemberek és tech-óriások újabb nyereség lehetőséget látják még egy ilyen kozmikus fenyegetésben is, ezért rábeszélik az elnököt, hogy első körben inkább gyűjtsék be az értékes ásványi elemeket az üstökösről egy bizonytalan technológia segítségével.

A médiában dolgozók – ahogy azt sokszor látjuk a mindennapokban – egyfajta infantilis, röhögős party-hangulatban próbálják a tudósokat kikérdezni, de valójában nagyobb szenzációnak tekintik az aktuális celebek magánéleti válságát.

A tudósok pedig olykor extrém érzelmi reakciót mutatnak: a férfi (Leonardo DiCaprio játssza) remeg, kapkodja a levegőt, később már káromkodik és kiabál, de az ifjú tudósnő (Jennifer Lawrence alakítja) is csúnyán kiborul és mindenkit melegebb éghajlatra küld. Valójában a filmben ők az egyetlenek, akik pontosan tudják mi fog történni és mik a következményei, ők világosan látják, milyen pusztítás fog következni, ezért olyan idegesek.

Miért nem hisz senki a tudósoknak?

Biztos mindenkinek volt már olyan élménye, hogy pontosan tudta, hogy mi várható és erre figyelmeztetett is másokat, de azok nem hallgattak rá. Lehet, hogy megtörtént már veled, hogy egyértelmű volt számodra, hogy a barátod új szerelme nem fog sokáig tartani és hiába mondtad, hogy ne bízzon meg ebben az emberben. Végül tényleg becsapta. Hiába mondtad a másiknak, hogy ne igyon többet a buliban, rossz vége lett. Ilyenkor dühöt, csalódottságot, félelmet, reménytelenséget érezhetünk, nem tudjuk mit tehetnénk, hogy a másik megértse. Így érzik magukat a filmben a tudósok is. Érdekes, hogy ha valakinek, akkor inkább a férfi tudósnak hisznek az emberek, a fiatal tudósnőnek még a fiatalok sem hisznek, ő emiatt inkább vissza is vonul, feladja. Róla egy kicsit Greta Thurnberg jut eszembe, aki folyamatosan veszélyre figyelmeztet minket és talán mi vagyunk a közönyös tömeg. Bár a filmben a közelgő veszély az üstökös becsapódása, valójában lehetne a klímakatasztrófa, a koronavírus járvány vagy bármi más világméretű kihívás. A járvány kapcsán is jól látjuk, hogy nem a tényeknek, hanem sokkal inkább a vélekedéseknek, hiedelmeknek van szerepe. Megingatja az emberek bizalmát, hogy a tudósok sokszor nem érthetően beszélnek, nehezen mondanak valamit biztosra, olykor még köreikben is vannak eltérő vélemények. Többeket álhírek, összeesküvés-elméletek, politikai vagy vallási ideológiák mozgatnak.

Van a filmek egy nagyon fontos jelenete, amikor a közelgő üstökös már szabad szemmel is látható az égen. Ekkor a férfi tudós kiszáll a kocsijából az út közepén, mutatja a többieknek az égen látható üstököst és azt kérdezi a többiektől, hogy most már hisznek-e neki (az ő mondata, hogy Nézz fel!). Vajon elhisszük-e, amit látunk? Vagy csak akkor, ha azt látjuk, amit szeretnénk? És ha a neten vagy valami más közvetítőcsatornán keresztül érkezik, akkor elhisszük, vagy egyből arra gondolunk, hogy ez is manipuláció? Kinek mi kell ahhoz, hogy valamit elhiggyen?

Valójában hogyan torzítják az emberek az információt?

Az emberek észlelését egyszerű pszichológiai jelenségek is komolyan torzíthatják. Főleg, ha stresszkeltő információkkal kell szembenézniük.

Nézzük meg, milyen módokon tudjuk elferdíteni az igazságot.

  • Az emberek például a nehezebben érthető részleteket könnyen elfelejtik, és csak az egyszerű összefüggésekre emlékeznek. Például bonyolult megérteni mit is csinál pontosan a szervezetben az mRNS vakcina, de azt könnyű megjegyezni, hogy olykor az oltásnak lehetnek mellékhatásai.
  • Az is gyakori, hogy az alapján ítélünk meg egy információt, hogy mennyire hangzik hihetőnek (vagy ki mondta), nem pedig az alapján, hogy mennyi bizonyíték szól mellette vagy ellene. Például elég hihetetlen tűnik, hogy nemsokára becsapódik egy üstökös, ilyet még senki nem látott, ezért nem is tartjuk nagyon valószínűnek. Az is elég furcsának, katasztrófa-filmbe illőnek tűnik, hogy a Golf áramlat leállhat, ezért ezt sem tartjuk elképzelhetőnek. Ezt a jelenséget a pszichológia hitbeli elfogultságnak nevezi.
  • Hasonlóképpen becsapjuk magunkat olyankor, amikor sok esemény történik egyszerre, akkor hajlamosak vagyunk valójában nem létező mintákat, összefüggéseket azonosítani (pl. a héten elkezdődtek az oltások, és emelkedett a fertőzés – ebből arra következtetünk, hogy az oltás növelte meg a fertőzést, pedig más áll a háttérben).
  • Az egyik leggyakoribb az ún. megerősítési torzítás, amikor olyan információkat, adatokat keresünk és fogadunk el, amik megerősítik az előzetes gondolatunkat. Például nem akarunk arra gondolni, hogy a klímakatasztrófa bekövetkezhet, és ezért nem olvassuk el az erről szóló híreket, csak az olyan cikkeket, amik arról szólnak, hogy sok fát ültettek, jó lesz a szőlőtermés, ismét jó a síszezon és elegendő hó esett a hegyekben.

Amennyiben a legegyértelműbb veszélyre, a klímakatasztrófára gondolunk, tudósok, politikusok, sőt mindenki tudja, hogy mit kellene tenni - sokkal kevesebb energiát fogyasztani. Ehhez azonban szükség lenne empátiára, elfogadásra, őszinteségre és bizonyos dolgokról való lemondásra, ez pedig nem könnyű.

A végén az üstökös becsapódik……