A nagyszüleim nevelnek...
2022. nov. 18., Várnai Dóra

Hazánkban az iskoláskorú gyerekek 3%-a nyilatkozott úgy, hogy mindkét édesszülője hiányzik. Ezek a gyerekek kerülhetnek nevelőszülőkhöz, vagy nagyszülőkhöz, illetve egyéb rokonokhoz.

Számos oka lehet annak, hogy egy fiatalt a nagyszülei nevelnek és ők látják el a szülői feladatokat és felelősségeket. Sokféle felállás létezik: van, ahol a szülők egyáltalán nincsenek jelen gyermekük életében, van, ahol azért időnként találkoznak és van, ahol bár a fiatal a legtöbb idejét a nagyszülőkkel tölti, a szüleivel való kapcsolata a meghatározó. Változhat a szülők reakciója is erre a felállásra: van, aki egyáltalán nem tud törődni a gyermekeivel és ezért elfogadja a helyzetet, de lehet dühös azért, mert nem tudja gyermekeit ellátni és féltékeny a nagyszülőkre.

Mikor jó megoldás a nagyszülőkhöz költözés…?

  • Előfordulhat, hogy egy iskolás új iskolába kerül és az a nagyszülőkhöz van sokkal közelebb, és a nagyszülőkhöz költözéssel elkerülhető a kollégiumi elhelyezés vagy a kora reggeli hosszú utazást, és megoldható a délutáni különóra vagy a suli utáni társasági élet.
  • Ha anyukának, apukának új partnerkapcsolata van, akitől nem akar megválni, de a gyermek nem jön ki az új társsal és már elég nagy ahhoz, hogy saját véleményt alkothasson, külön mehessen.
  • Ha a nagymama egyedül marad és a család úgy dönt, hogy a társasága érdekében a már érett, esetleg kiskorú (16-18) költözzön oda.
  • Ha az otthoni körülmények nem megfelelőek (pl. a szülők túl sokat vagy külföldön dolgoznak, az egyik szülőnek ápolnia kell a másikat vagy egy testvért, nagy a feszültség a kamasz és szülei között, szerhasználó szülők stb.) és a nagyszülőknél talán nagyobb a nyugalom és az elfogadás.

És mikor nem az?

  • Az is előfordulhat azonban, hogy bár az otthoni körülmények összességében normálisak, jobbnak tűnik a nagyszülőkkel lakni, mert ők talán kevesebbet követelnek, engedékenyebbek és velük olyat is meg lehet tenni, amibe a szülők biztosan nem mennek bele.
  • Az mindenképpen igaz, hogy talán a világ túl sokat vár el egy fiataltól. A nagyszülők általában nyugdíjasok, sok küzdelmen túl vannak már és a megfelelési kényszer őket talán kevésbé nyomasztja. Ez sok fiatalnak imponáló lehet.

Mik a nagyszülők erősségei?

  • A nyugdíjas nagyszülőkre fokozottan igaz, hogy nagyon szeretnének hasznosak lenni gyermekeik, unokáik életében és gyakran minden energiájukat és idejüket képesek erre fordítani.
  • A nagyszülőket élettapasztalatuk miatt jobban jellemzi a bölcsesség, sok mindent megtanultak már elengedni és a konfliktusokban, vitákban is általában a békességre, elsimításra törekszenek.
  • Határozott értékrendjük van, tudják mik a fontos dolgok az életben és emiatt is nagyon mély, szoros, feltétel nélküli köteléket tudnak kiépíteni unokáikkal.
  • Nehéz élethelyzetben biztos támaszai tudnak lenni unokáiknak, kiszámítható, stabil környezet megteremtésével.

Mik a kihívások a nagyszülőkkel való együttélésben?

  • Egy új otthonba költözni sosem egyszerű dolog, még akkor sem, ha valaki jobb körülmények közé költözik. Ha a költözés miatt valaki elveszíti a rendszeres kapcsolatot a szüleivel, akkor különösen nehéz. Sok fiatal ilyenkor éretlennek, önzőnek látja szüleit, esetleg dühöt érez irántuk vagy szomorú miattuk. Beletelik egy kis időbe, amíg a fiatalok megszokják az új helyzetet.
  • A gyerekek esetleg neheztelnek, amiért elszakadtak a szüleiktől és vissza akarják kapni régi életüket, még akkor is, ha az nem volt olyan jó.
  • Generációs szakadékok: a nagyszülők általában nem értik a digitális világot, az aktuális stílus- és viselkedéstrendeket. További tipikus összeveszési témák, helyzetek: a bulizás, randizás, a nagyszülők szigorú szabályai.
  • A nagyszülők romló egészségi állapota vagy krónikus betegségei megnehezíthetik, hogy közös programokban részt vegyenek vagy, hogy a velük együtt élő fiatal vendégeket hívjon.

Zsófit kicsi kora óta a nagymamája neveli: „Mindenki azt hiszi, hogy a nagymamám másképp bánik belem, mint a többi unokájával, mert ő a többieknek a nagymamája, de nekem inkább a mamám. De valójában ő számomra is nagymama. Olyan, mint a többieknek, akik a nagymama házába jönnek vendégségbe, de én ott is maradok nála.
Próbálok úgy viselkedni, hogy ne legyen neki túl nehéz. Próbálok jó lenni, mert ő velem valami nagyon jót tesz. Ha ő nem lenne, gyermekotthonba is kerülhettem volna. De a nagymamám ezt nem hagyta és ezért én is próbálok normális lenni vele.