Mit tudunk róla és mit tehetünk ellene? 2. rész

A sorozatunk előző cikkében avval foglalkoztunk, hogy tulajdonképpen mit és mit nem hívunk bullyingnak, mik a leggyakoribb fajtái és mennyire gyakori ez.

Kik az iskolai bántalmazás érintettjei?

Sokan vélekednek úgy, hogy a bántalmazás főszereplője az áldozat, akit bántanak és a bántalmazó, aki ezt teszi másokkal. Ez azt jelentené, hogy ez az egész a kettejük személyes ügye. Csakhogy egy adott bántalmazási helyzetnek ennél sokkal több részvevője van.

• Az áldozat az, aki ellen adott esetben az agresszió irányul.
• Az áldozat védője az, aki beavatkozik a bántalmazásba, segítséget hív vagy a bántás után tesz valamit azért, hogy áldozat jobban érezze magát. A védő nem feltétlen barátja az áldozatnak és sajnos nincs mindig ilyen személy.
• A bántalmazó az, aki egy vagy több diáktársát szándékosan megtámadja és valami megalázó, bántó dolgot mond neki vagy tesz vele.
• A bántalmazó csatlósa az, aki a bántalmazó kérésére vagy utasítására bántja az áldozatot.
• A bántalmazó megerősítője mindenki, aki támogatását, helyeslését fejezi ki a bántalmazó felé. Néha csak annyiban, hogy nevet azon, amit a bántalmazó tesz.
• A szemlélők közé tartozik mindenki, aki nem tesz semmit az áldozat védelmében. Erre több oka is lehet. Például nem tudja, hogyan kell beavatkozni, kinek lehet szólni vagy esetleg fél a bántalmazótól, úgy is gondolhatja, hogy ez nem az ő dolga vagy az is lehet, hogy maga sem szereti az áldozatot.

Valaki csak áldozat vagy bántalmazó lehet?

Az előbb bemutatott szerepek arra vonatkoznak, hogy egy adott helyzetben, hogyan lehet valaki érintett a bántalmazásban. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a diákok egy személyben akár többféle szerepben is érintetté válhatnak bántalmazásban. Ez főleg a fiatalabbakra igaz.

A bántalmazó-áldozatok egyszerre el is szenvedik a bántalmazást és ugyanakkor maguk is bántanak másokat. Hasonló a helyzet a provokatív áldozatokkal, akik látszólag mindent megtesznek azért, hogy piszkálják, idegesítsék a társaikat, akik végül egyfajta „igazságszolgáltatás” okán bántják a provokátort. Természetesen az agresszió még ebben az esetben sem elfogadható.

Miért történik mindez?

A szakértők szerint sok tényező vezet oda, hogy bántalmazás történik. Lehetnek olyan okok, amik az áldozatok vagy bántalmazók személyiségével, családi hátterével függenek össze. Az iskolai légkör (pl. kevés mozgás, rossz hangulat, kevés közösségépítő program) vagy a közhangulat is összefüggést mutathat a bullyinggal.

Összességében a bántalmazást közvetlenül kiváltó tényezők például, hogy

• a bántalmazó uralni, kontrollálni szeretné a közösséget, vagyis hatalmat akar,
• a bántalmazó népszerű, közkedvelt, megbecsült szeretne lenni társai körében és csak ezt az eszközt ismeri erre.

A fenti okokhoz esetleg még társulhat bosszúvágy, esetleg a bántalmazó unatkozik és mások kínzásában örömet, szórakozást talál. A közösség pedig MINDEZT HAGYJA.

Akkor tehát a bántalmazó a hibás?

Talán jobb, ha nem a hibás/nem hibás kifejezéseket használjuk. A bántalmazó sok esetben nem tudna érvényesülni, ha a közösség megakadályozná. Lehet, hogy a bántalmazás hatalomvágyból, a népszerűség iránti sóvárgásból indul, de kiterjedését az teszi lehetővé, hogy AZ ÁLDOZAT MELLÉ SENKI NEM ÁLL ODA. Emiatt az áldozat egyre magányosabb vagy épp maga is mások bántásába kezd. És így mérgesedik el a helyzet.

Ha kiállsz az áldozat mellett (például nem csatlakozol a bántáshoz és másokat is arra kérsz, hogy hagyják abba vagy szólsz egy felnőttnek vagy megkérdezed az áldozatot, hogy jól van-e), akkor sokat teszel azért, hogy az osztályotok jó közösséggé váljon.

Folytatjuk!