» Jövő

Kevesebb húst!

2012. April. 03. , by Lehel Csaba

piciEgyre több bizonyíték utal az állattartás és ehhez kapcsolódóan a húsfogyasztás rendkívüli szerepére a klímaváltozásban. Ez jó hír, mert saját jövőjük alakításában végre valóban hatékony eszközhöz juttatja az egyes embereket és közösségeket, hiszen mindannyian mi magunk döntjük el, hogy mi kerül a tányérunkra.

A problémára viszonylag későn, 2006 őszén hívta fel először komolyan a figyelmet a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) állattartással foglalkozó csoportja által készített 388 oldalas jelentés, „Az állattartás hosszú árnyéka”. Ez hosszasan taglalja az állattartás sokoldalú, környezetre gyakorolt káros hatását, köztük az üvegházgázok kibocsátását: 18%-os hozzájárulásával globálisan az állattartás nagyobb szerepet játszik a klímaváltozásban, mint a közlekedés összes ágazata együttesen (13%), és csak az energia szektor szerepe nagyobb ennél.

Ez a kép súlyosbodott tovább a World Watch Institute magazinjának 2009 november-decemberi számában megjelent, „Állattartás és klímaváltozás” című tanulmánnyal. A szerzők azt találták, hogy „az állatállomány és melléktermékei rovására évente legalább 32,564 millió tonna CO2 írható, vagyis a világ évenkénti üvegházgáz kibocsátásának 51%-a.”

Megállapították, hogy „Ma tízmilliárdokkal nagyobb állatállomány lélegez ki CO2-t, mint az iparosodás előtti korban, míg a Föld fotoszintetikus kapacitása az erdőirtás miatt meredeken csökkent.” Erre meggyőző bizonyítékkal pont maga a FAO jelentés szolgál: míg az 1770-es években a szárazföldek 50%-át borította erdő, és 5%-át legelő, addig 2002-re a CO2 megkötésben igen hatékony erdők aránya 30%-ra csökkent, a legelőké viszont 27%-ra növekedett!

Dr. Goodland (FAO) szerint „Az állattartás termékei és a takarmány globális árucikkek, így repülővel, hajóval és kamionokkal mindenfelé szállítják a világon; a klímaváltozás is átszeli a határokat. Ezért a döntéshozóknak saját határaikon túl kell tekinteniük, hogy figyelembe vegyék az állattartás hatásait az éghajlatra.”

Ez alól nyilván hazánk sem kivétel. Európa szerepére például felhívja a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetségének közreműködésével készült „Gyilkos szójamezők” című film. Eszerint a dél-amerikai erdőirtás egyik fő oka a nagyüzemi szójatermesztés, ami rengeteg kisgazdaságot is tönkretesz, és ezzel felhajtja a helyi élelmiszerárakat. A dél-amerikai, egyébként génmódosított szójából készült olcsó, fehérjedús takarmány legnagyobb vásárlója pedig Európa, ahol nagy részét a nagyüzemi csirke- és sertéstenyésztésben használják fel.

Szerencsére tudományos és politikai körökben egyre inkább terjed a nézet, hogy a húsfogyasztás csökkentése korunk sok problémájának, így a klímaváltozásnak is a leggyorsabb, és az egyik leghatékonyabb ellenszere. De az egyéneknek és helyi közösségeknek szerencsére nem kell megvárniuk, mire mindez politikai intézkedésekben is megnyilvánul. A helyi kezdeményezések remek példája a belgiumi Ghent városa, ahol „minden csütörtök vega nap”, ilyenkor pl. a közintézményekben és iskolákban vegetáriánus menüt kínálnak. A Sir Paul McCartney által kezdeményezett „húsmentes hétfő” mozgalom pedig már Magyarországon is megjelent!

nagy

 

A szerkesztőség kommentje:

Ennek tökéletesen megfelel a Magyarországon korábban hagyományos „pénteken tésztanap” szokás, ami még a 80-as 90-es években is létezett. Alapja nyilván a katolikus pénteki böjt, ami kezdetben minden állati terméktől való tartózkodást írt elő erre a napra.
A régi, hagyományos dolgokban legtöbbször rejtőzik valami nagy igazság.




Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.