Gyógyszer-reklámok
2019. nov. 8., sajtóközleményből

Ezek is csak olyanok, mint minden reklám, ezt ne feledd!

A vény nélkül is kiadható gyógyhatású készítmények reklámozásának szigorú jogszabályi feltételei vannak:
• A gyógyszerreklámok nem tartalmazhatnak olyan utalást vagy kifejezést, amelyek az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségét, mellőzhetőségét állítja, vagy annak képzetét kelti.
• Nem keltheti a reklám a gyógyszer mellékhatások nélküli, vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét.
• Nem lehet a gyógyszert kozmetikumként, vagy élelmiszerként feltüntetni és reklámozni.
• Nem sugározható a reklámtörvény szerint, ha a kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet.
• Nem tartalmazhatja egészségügyi vagy ismert személyiségek ajánlását.
• Nem keltheti annak képzetét, hogy a gyógykészítmény nélkül az ember egészsége károsul.
• Nem kelthet félelemérzetet.

Kötelező elemek:
• Egyértelműen meg kell határoznia, hogy a reklámozott termék gyógyszer.
• Tartalmaznia kell a gyógyszer nevét.
• Rendeltetésszerű használatra kell, hogy ösztönözzön.
• A gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás szerint kell bemutatnia.
• Tartalmaznia kell figyelemfelkeltő szöveget, és felhívást a betegtájékoztató megismerésének szükségességére.

Amelyik cég fittyet hány a felelősségvállalásra és nem tartja be a feltételeket, a jogszabályokat, a reklámtörvényt vagy a kötelezettségeket egy gyógyhatású készítmény reklámozásakor, az a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) büntetésével számolhat.
A GVH egyik munkatársa a Gazdasági Versenyhivatal Versenytükör című kiadványában megjelent GVH-s tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy a magyar fogyasztók 49 százalékára hatnak az olyan reklámok, amelyek kapcsolódnak az egészséghez. Egy Nielsen-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók az európai átlagtól eltérően informálódnak a vény nélkül elérhető gyógyszerek hatásairól. Legnagyobb arányban (24%) a tévéből, internetről (22%), direkt mailből vagy szórólapból (12%), barátoktól vagy rokonoktól (11%).

Mi keltheti fel a gyanúnkat egy nem vényköteles gyógyszer reklámjában elhangzott ígéretekkel kapcsolatban? – kérdeztük a GVH munkatársát.
"Nem egyértelműen jogellenes, de felkeltheti a tévénéző gyanúját, ha a reklám a gyógyszer kifejtett hatására egy konkrét időpontot jelöl meg. A GVH is vizsgált már olyan állítást, hogy a gyógyszer valóban 5 perc alatt hat-e. A GVH bírságolt már olyan esetben, amikor az OTC gyógyszert orvos ajánlotta a fogyasztók számára, vagy a vállalkozás a tájékoztatási követelményeknek nem tett eleget, amikor az OTC gyógyszert és egy étrend-kiegészítő terméket együttesen népszerűsítve nem tette egyértelművé, hogy a termékek mely termékkategóriába tartoznak" – tudatta a GVH munkatársa.
Amennyiben a nem vényköteles terméket bizonyítottan az országos televízióban vagy rádióban, országos terjesztésű napilapban vagy legalább három megyében terjesztett napilapban közzétett reklámja alapján vásároltuk meg, és érzésünk szerint a reklámban ígértek nem feleltek meg a valóságnak, vagy sértik a reklámtörvényt, jogsegélyért a jogszabály szerint a GVH-hoz fordulhatunk.
A GVH nem gyógyszerészeti szempontból, hanem minden esetben a fogyasztó´ szemszo¨ge´bo?l, a megcélzott fogyasztói kör tudatossági szintjét alapul ve´ve határozza meg azt, hogy egy adott reklám a fogyasztó´ számára milyen üzenetet hordoz, és ennek a fogyasztó tudatában megjelenő? üzenetnek és az alkalmazási elo?i´ra´snak az o¨sszhangja megállapítható´-e.