» Életmód

Paleo-diéta - 2.

2013. June. 04. , by Táplálkozási Akadémia, Hírlevél MDOSZ

Manapság újra sokszor kerül ismételten szóba a paleolitikus étrend. Nézzük az ellenérveket!
Tegnapi cikkünket folytatjuk.

pici2

 

Érvek – ellenérvek? 
Az egyik probléma, a már fentebb leírt kevés és töredékes régészeti lelet mellett az, hogy a paleolitikum emberének élettartama nem érte el a mai átlagéletkort, ezért nem tudhatjuk,hogy a táplálkozása következtében milyen betegségek manifesztálódhattak (jelenhettek meg) volna körükben. További nehézséget okoz, hogy az életmódbeli és a környezeti tényezők is egészen mások voltak (nem volt környezeti ártalom, levegőszennyezés, dohányzás), és a stressz sem volt olyan fokon és formában jelen az emberek életében, mint manapság. A fizikai aktivitásuk lényegesen több volt, így nem meglepő, hogy az „energiamérlegük” (bevitt és felhasznált energia) kedvezőbb képet mutathatott, mint a miénk. Az elhízás többek között ezért sem lehetett számottevő közöttük.

A mai modern kor embere sokkal többet tölt fizikailag inaktívan (ülőmunka, számítógép, televízió), jobb energia- és tápanyag ellátottság mellett, mint ősei, így az elhízás gyakorisága megnőtt. Ugyanakkor közismert az összefüggés a II. típusú diabetes (cukorbetegség) és az elhízás között. Azt is tudjuk, hogy a cukorbetegségnek érszövődményei lehetnek, vannak. A sok állati eredetű fehérje fogyasztása ebben az esetben kifejezetten hátrányos, hiszen a vesében az érszövődmények kialakulását elősegíti. Továbbá a genetikailag krónikus veseelégtelenségre hajlamos egyéneknél is generálhatja a folyamatot . Ne feledkezzünk meg a történelmi korokból jól ismert köszvényről, mint az „uralkodó osztály betegségéről” sem, amelynek megjelenésében szintén nagy szerepet játszik az állati eredetű fehérjékben és zsírokban gazdag táplálkozás. Őseink több halat fogyasztottak, jobb volt a n-3 és n-6 zsírsavak aránya az étrendjükben, ez követendő példa lenne a szív- és keringési betegségek szempontjából. Valószínűleg csontritkulásban sem szenvedtek, ennek okai az élethosszban, a fizikai aktivitásban és a szabad levegőn való tartózkodásban keresendő. A sok állati eredetű fehérje fogyasztása jelentős foszforbevitellel is jár, és ez a két tényező együttesen, elősegíti a kalcium kiürülését a szervezetből. Ezért is fontos korunk emberének a kalcium bevitelén javítani, amelyre a legalkalmasabbak a tej és a tejtermékek, külön hangsúlyt fektetve a probiotikus termékekre, amelyeknek fogyasztása további előnyökkel járnak (elősegítik a „jótékony baktériumok” megtelepedését a bélflórában). A gabonafélék jelenleg a táplálkozásunk alapját képezik, jelentős rost-, vitamin- és ásványi anyag-források. A fontosságukat nem a háziasítás során nyerték, hiszen a domesztikáció folyamán nem „felfedezték”, hanem elkezdték termeszteni a már általuk ismert növényeket.

Korunk emberének mindenképpen van min javítania az életmódjával, a táplálkozásával kapcsolatosan, de azt tegyük okosan! Ne hagyjuk figyelmen kívül „örökségünket”, de kezeljük azt a realitások talaján! Ne feledkezzünk meg a mai tudásunkról, amelyet komolykutatások támasztanak alá! Az indokolatlanul tartott diéta, étrend hiányállapotokhoz, egészségügyi problémákhoz vezethet!

Tudtad?
hogy, a paleolitikum emberének élettartama nem érte el a mai átlagéletkort. Számítások szerint kevesen érték meg az 50. életévet, a legtöbben 40 éves koruk előtt meghaltak. Az őskorban a nők nagyobb valószínűséggel haltak meg a 40 éves kor előtt, minden bizonnyal a szüléssel járó megterhelések és veszélyek miatt.   hogy, az emlősök eltérő táplálkozása különböző típusú rágófogak kialakulását eredményezte, más típusú rágófogai vannak a ragadozóknak (tarajos), a növény (redős), illetve a mindenevőknek (gumós). Az ember a fogai alapján mindenevő.   hogy már a Homo erectus (felegyenesedett ember) megtanulta a tűz őrzését, ami később egyéb előnyökkel is járt a fejlődés során, a tudósok kb. 1,5-2 millió éves tűzhasználat jeleit fedezték fel Dél-Afrikában (Swartkrans). A tűz kontrollált használata 500-400 ezer éve kezdődhetett, mesterséges tűzgyújtásra 250 ezer éves leletek utalnak. A tűz használata drámai módon megváltoztatta a táplálkozási szokásokat, az élelem feldolgozását.   hogy az ember elődeinek fogazata 1,5 millió évvel ezelőtt kezdett megkisebbedni, mert a főzött táplálék megrágásához nincs szükség olyan erős fogazatra, rágóizomzatra, tehát a tűzhasználat elsajátítása anatómiai változást idézett elő.   hogy a legidősebb kenyér a földön kb. 23 ezer éves, a kőkorszaki kenyeret a nagyobb magjai miatt kedvezőbb vadárpából készítették, amelynek magvait lisztté őrölték, vízzel keverték, tésztává dagasztották, ezt egy kisebb tűzben felforrósított kőlapon, felülről parázzsal befedve sütötték meg.   hogy vizsgálatok szerint a paleolitikumban készült „Vénusz” szobrok, domborművek (Avdeevói, Lausseli, Willendorfi, Kostenszki, Gagarinói, Catalhüyüki, Máltai „Vénuszok”, stb.) élő modellekről készültek, és bizonyítják, hogy a Homo sapiens megjelenése óta van elhízás. Az alkotásokon jól látható, hogy az elhízásnak ugyanazon formái fordultak elő az őskorban, nyilván ritkábban, mint manapság.  hogy számítások szerint, ha az emberiség egésze visszatérne a paleolitikus étrendhez, a földön ma élő állatok összessége és az élelmiszeripar együttesen sem lenne képes ellátni a lakosságot ilyen mennyiségű hússal

Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.