AndroiDiéta
Egy pamut póló útja
2014. febr. 25., külső forrás

Szerintetek mennyi vízre van szükség egy póló gyártásához? 100 literre? 1000 literre? Ha kíváncsi vagy, olvasd tovább!



Egy pamut póló általában nagy utat tesz meg a világ körül, mielőtt a boltjainkba érkezik. Az utazás a gyapotmezőn kezdődik, utána számos munkafolyamaton halad át, mint például a betakarítás, fosztás, fésülés, pörgetés, szövés, fehérítés és festés, mielőtt a mintás pamut textília megérkezik a polcokra. Ha bepillantunk a gyapottermelés és a pamut alapanyagú textilgyártás folyamataiba, a termeléshez felhasznált víz és az anyagok áramlásának olyan komplex rendszerét fedezhetjük fel, ami jól mintázza a globális kereskedelem működését.
Egy átlagos pamut póló vízlábnyoma kb. 2 700 liter. 1 kg ?nom pamut textilanyag előállítása átlagosan (globálisan) 11 000 liter vizet igényel.
Az utazás a gyapottermelés helyszínén kezdődik. A gyapotcserjék a világ trópusi, szubtrópusi vidékein őshonosak. 2009-ben Kína és India voltak a legnagyobb gyapottermelők. 2008-ban az USA volt a legnagyobb gyapot exportőr a világon (3,9 tonna), míg Ázsia volt messze a legnagyobb importőr (5,6 millió tonna) utána pedig Latin-Amerika következett (mindössze 0,6 millió tonna)

A póló előállításához szükséges víz 45%-a gyapotcserje öntözésére használt vízből, 41%-a a gyapotmező által felszívott csapadékból, 14%-a pedig a mezőkön használt műtrágyából és a textilipari feldolgozás során használt vegyszerekből származó szennyvízből tevődik össze.
A textilipar majdnem teljesen eltűnt a fejlett országokból és a gyárakat Ázsia fejlődő és feltörekvő gazdaságaiba költöztették, ezért vált ez a régió messze a legnagyobb gyapot importőrré a világon. Dakkában, Banglades fővárosában 3,000 textilüzem található, ahol a munkások – akik többnyire nők – 250 pólót készítenek óránként, és átlagosan 42 Eurót26 keresnek egy hónapban. A textilipart magas áramfogyasztás, környezetszennyezés, rossz munkakörülmények és elégtelen környezetvédelmi szabályozás jellemzi. Nem meglepő, hogy a póló vevője által ?zetett végső fogyasztói ár általában sokkal kevesebb, mint az általa megtett út során keletkezett gazdasági, környezeti és szociális költségek.
A teljes anyagot itt találod:

http://www.mtvsz.hu/dynamic/vizkeszleteink_kizsakmanyolasa_2011.PDF