» Életmód

Divat – de hasznos is?

2019. May. 27. , by taplalkozasbiokemia_jegyzet_azvagyamiteszel

A fehérjében túlságosan gazdag táplálkozás

divatA mértéktelen fehérjefogyasztás következménye lehet elhízás, metabolikus acidózis és hiperammonémia.
Vannak olyan aminosavak, melyek lebontási termékei savak. Az Alanin transzaminálódása piruvátot, az Asparaginé pedig oxálacetátot eredményez. Ezáltal fokozza a fehérjében túlságosan gazdag táplálkozás a metabolikus acidózist.
A legtöbb aminosav degradációjakor oxidatív dezaminálással vagy a transzaminálással keletkező glutamát glutamát-dehidrogenáz közreműködésével dezaminálódva ammónia keletkezik. Ammónia keletkezhet még glutaminból glutamináz hatására vagy szerinből, hisztidinből és treoninból dehidratázok közreműködésével. Az ammónia egyrészről rendkívül fontos a szervezet számára a nitrogén tartalmú vegyületek szintéziséhez, másrészről pedig toxikus vegyület is egyben elsősorban a központi idegrendszer számára. Emelkedett vérplazmaszintje hallucinációt, tremort és zavartságot okoz. A máj az ammóniát ureává alakítja az ornitin ciklusban vagy az ammóniából és glutamátból glutamin szintetizálódhat a glutamin-szintetáz által katalizált reakcióban. További lehetőség az ammónia eliminálására, hogy a vese képes ammóniát kiválasztani, illetve a kreatinin és húgysav ürítés is nitrogén eltávolítást jelent. A hiperammonémia hányással, görcsökkel, letargiával és mentális retardációval járhat együtt. Kezelhető fehérjeszegény diétával, illetve esszenciális aminosavaknak megfelelő ketosavak adásával, melyek transzaminálása csökkentheti az ammóniaterhelést.
A fehérjében túlságosan gazdag táplálkozás elősegítheti sok toxikus amin keletkezését is, hiszen a tápcsatornában pangó fehérjedús táplálék ideális táptalajt jelent baktériumok számára. Mivel a transzaminázok működéséhez piridoxál foszfát (a B6 vitamin foszfát származéka) szükséges, így a fehérjében túlságosan gazdag táplálékfokozza a B6 vitaminigényt is.
A túlzott mértékű fehérjebevitel meghaladja a májnak azt a képességét, hogy a felesleges nitrogént karbamiddá alakítsa. Ez megfelel 400 g/nap fehérjebevitelnek, ami egyenértékű 5 g/kg/nap fehérjebevitellel.
Komoly veszélyt jelent, amikor a fehérjebevitel nagyobb, mint a teljes energia 35 %-a. Ennek következménye lehet hiperaminoacidémia, hiperammonémia, hiperinzulinémia, hányinger, hasmenés és akár halál is.
A javasolt maximális fehérje bevitel a testi szükségletek alapján kb. az összes energia 25 %-a, mintegy 2-2,5 g/kg/nap, ami megfelel 176 g fehérjének naponta egy 80 kg-os egyén számára (Bilsborough és Mann, 2006).
A túlzott fehérjefogyasztás növeli a vesekőképződés kockázatát, különösen ha állati fehérjékbevitele magas. 1,2 g fehérje/kg/nap-nál nagyobb fehérjebevitel hozzájárul vesebeteg egyéneknél a vesefunkció romlásához. Ilyenkor az alacsonyabb fehérjetartalmú étrend ajánlott, hogy megakadályozzák a vesekárosodás súlyosbodását.
A vörös húsok fogyasztása hozzájárulhat bizonyos ráktípusok előfordulási gyakoriságának növeléséhez (Wolfe és mtsai., 2008). A fehérjék fermentációja a bélflóra által különböző toxikus vegyületek képződésével jár, mint pl. ammónia, dihidrogén-szulfid, indolok és fenolok, amelyek irritálhatják a vastagbél epiteliális sejtjeit, növelve a vastagbélrák kockázatát (Millward és mtsai., 2008). Az állati húsok túlzott bevitele elősegíti a szív és érrendszeri betegségek kialakulását. Megemelheti a vérnyomást és a koleszterinszintet, szerepet játszhat az izületi betegségek kialakulásában.

Javasolt fehérjeforrások
Javasolt fehérje források a magas biológiai értékű, nem túl sok zsírt tartalmazó állati fehérjék, és komplettált növényi fehérjék. A tej és a tejtermékek fogyasztása minden életkorban ajánlott. Minden tejtermék esetén érdemes az alacsonyabb zsírtartalmút választani. A tejtermékek fehérjetartalmuk mellett értékes vitamin- és ásványianyag források is egyben. A húsok, mint komplett fehérjék fontos táplálékok. Itt is érdemes a sovány húsokat előnyben részesíteni. A tojás is igen jó fehérjeforrás, bár a koleszterintartalma miatt mértékkel célszerű fogyasztani. A növényi fehérjék nem teljes értékűek, így ezeket komplettálva alkalmazzuk.

Forrás:
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047

Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.