TTIP – tudj róla!
2016. máj. 18., greenpeace

Kiszivárogtak a TTIP-dokumentumok. A Greenpeace holland irodája ma nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Ezek szerint valóban veszélyben a klíma, a környezet és a fogyasztók védelme, sőt uniós alapelvek is.

A Greenpeace Hollandia a ttip-leaks.org oldalon nyilvánosság elé tárta az EU-USA között zajló szabadkereskedelmi tárgyalások egyes dokumentumait. Ez az első alkalom, hogy a nyilvánosság valós képet kaphat az EU és az USA tárgyalási pozíciójáról, melyekből kiderül: a készülő megállapodás sérti a demokratikus alapelveket, és az üzleti szféra érdekeit a társadalom hosszútávú érdekei elé helyezi. A Greenpeace azt kéri a magyar kormánytól, hogy a TTIP jelenlegi megállapodás-tervezetét ne támogassa és követelje a szerződés legfrissebb, teljes verziójának nyilvánosságra hozatalát.

Hasonló dokumentumot eddig csak választott képviselők tekinthették meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani. A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét, és beleszólhasson a döntéshozatalba.
„Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabadkereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át" – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.

Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:

A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosítana az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.

A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy többmilliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentumokban ezzel szemben szó sem esik az éghajlatvédelemről. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét. Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.

Megszűnne az elővigyázatosság elve. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről", amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok kivonására.

Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntéselőkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.