» Veszélyek

Mérgező ruhák?

2013. June. 19. , by tudatosvasarlo.hu

A Greenpeace International jelentése szerint, a vezető divatcégek olyan ruhákat forgalmaznak, melyekben lévő veszélyes vegyi anyagok a környezetbe kijutva hormonzavarokat vagy akár rákkeltő anyagokká bomlanak. A Greenpeace 141 ruhadarabot vásárolt a világ 27 országában, köztük négyet Magyarországon.

pici



A vizsgálat során 20 divatmárka, köztük az Armani, a Levi’s és a Calvin Klein ruháiban talált veszélyes vegyi anyagokat. A Zara termékeiben mind hormonzavart előidéző, mind rákot okozó veszélyes vegyi anyagok voltak. A vizsgált ruhák kétharmadában találtak káros vegyi anyagokat. A kutatás fő tanulsága, hogy mindegyik vizsgált divatmárkának van több olyan ruhája is, melyek nonil-fenol-etoxilátokat (NPE-vegyületeket) tartalmaznak, melyek magas koncentrációban károsítják a hormonrendszert. A legmagasabb koncentrációban a Zara, Metersbonwe, Levi’s, C&A, Mango, Calvin Klein, Jack&Jones és a Marks&Spencer ruháiban voltak jelen NPE-k. Más kémiai anyagok is azonosításra kerültek, például négy termékben voltak kimutathatóak magas koncentrációban ftalátok, míg a Zara két termékében az azofestékekhez használt rákkeltő aminok nyomait fedezték fel. A vizsgálat során még további veszélyt jelenthető ipari vegyi anyagot találtak több termékben is.

Akkor milyen anyagot válasszunk? 

Műszálas

Ruháink egyik nagy anyagtípusa a műszálas anyagoké. Régen volt a nylon, aztán jött az akril és a poliészter (pl. a termo-anyagok), egyre inkább a természetes anyagokra hasonlító tulajdonságokkal (jobban szellőznek, tapintásra puhábbak, kellemesebbek). A műszálas anyagok azonban még mindig sokszor okoznak allergiát, bőrirritációt, ráadásul kőolaj-származékokból készülnek, így gyártásuk víz- és légszennyezéssel járhat, attól függően, mennyire tartják szem előtt gyártásuk során a környezetvédelmi előírásokat. A szegényebb országokra azonban ez kevésbé jellemző, ahogy a dolgozók bére, munkakörülményei is rendre elmaradnak a gazdagabb országokban dolgozó kollégáiktól.

A legnagyobb megoldatlan probléma végül ugyanaz, mint minden műanyagnál: a hulladék kezelése. Ezek az anyagok ugyanúgy, mint a palackok és műanyag zacskók, igen lassan bomlanak le.

Természetes

A természetes anyagok közül a pamutot használják legtöbbet, de ide tartozik még a gyapjú, a len és a kender is, újabban pedig egyre népszerűbb néhány más növényi rost is, például a bambusz.

A pamut, ez a nagyon kellemes, puha, jó nedvszívó képességű, rugalmas és tartós kelme, a trópusi éghajlaton termő gyapotból készül (ennek vattagömb-szerű virágzatából készül a pamutszál). Ez végre természetes, könnyen lebomlik, bőrbarát - gondolhatnánk. Ez így is van, csakhogy a gyapottermelés az egyik leginkább környezetterhelő mezőgazdasági ágazat: világviszonylatban gyapot-permetezésre használják az összes növényvédő szer egynegyedét.

A 85 gyapotot termesztő ország közül 80 „fejlődő" ország, 28 ezek közül a legszegényebbek közé tartozik, amelyekben nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások, és ha vannak is, betartásuk sokadrendű kérdés. Ezekben az államokban, de még az USA-ban is újra meg újra előfordul, hogy a vizek nagyfokú szennyezettségéről, vagy súlyos mérgezési esetekről számolnak be azokon a mezőgazdasági területeken, ahol gyapotot termesztenek. A termelők ugyanakkor nem kapják meg a tisztességes árat az árujukért, nagyon alacsony a jövedelmük, és a gyermekmunka sem számít ritkaságnak.

A gyapjú, amely a juhok gyapjából készülő fonal, nemcsak kitűnő hőszabályozó, melegítő hatásáról ismert, de sokan kimondottan egészségmegőrzőnek is tartják.

A len és a kender sok évszázadon át volt a ruhák alapanyaga. Az utóbbit, amely különösen könnyen termeszthető, igen ellenálló növény, rostja pedig az egyik legerősebb szál, érdekes módon az USA-ban ma is tilos termeszteni, mivel egyik fajtájából készül a marihuána és a hasis. Európában is kevés helyen találkozunk kenderrel, az utóbbi években azonban kezdik újra felfedezni ezt az anyagot, hiszen teljesen bio módon termeszthető, és kitűnő alternatívája lehet nemcsak a pamuttextileknek, de akár a műanyag köteleknek, egyes építőipari anyagoknak is.

A bambuszt pedig lágysága, jó hőszabályozó és nedvszívó képessége miatt tartják nagyon kellemes viseletnek. Egyetlen hátránya, hogy néhol az őshonos erdőket kiirtva termesztik.

Génmódosított gyapot
A monokulturálisan termesztett gyapot igen érzékeny a rovarkártevőkre. A probléma megoldására fejlesztették ki a génkezelt fajtákat, amelyek először az USA-ban, majd Kínában, Indiában és ma már szinte minden gyapottermelő országban megjelentek. Az egyik génmódosított gyapotfajta az ún. Bt baktérium egyik méreganyagát tartalmazza, amely a növényt az egyik leggyakoribb kártevő, a gyapotmag-bagolylepke ellen teszi ellenállóvá, míg a másik típus a gyomirtókkal szemben teszi genetikailag védetté a növényt, levetővé téve az intenzív vegyszeres védekezést.

Bár a Bt típus bevezetését eleinte a kisebb vegyszerigénnyel indokolták, idővel azonban a rovarok ellenállóvá váltak, ami végső soron még erősebb növényvédő szerek bevetését eredményezte. A másik típus használata pedig nemhogy kevesebb, hanem jóval nagyobb mértékű gyomirtó-felhasználást hozott magával. Ráadásul a GMO gyapot virágpora mérgező néhány lepke- és bogárfajra, és mivel a gyapot magját állati takarmányként, a belőle készült olajat pedig különböző élelmiszerekben is felhasználják, a génkezelt anyag továbbjut az állatok és az emberek szervezetébe is.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (United Nations Conference on Trade and Development, UNCTAD) szerint a globális gyapottermelés mintegy 35%-a származik génmódosított termesztésből.

Hát ezek után nehéz dönteni.

Időnként olcsón kapható bio-pamut, akár a C&A üzletekben. Magam részéről merem ajánlani a turkálók kínálatát is. Én minden ott vásárolt dolgot kimosok és bátran hordom. Ez ráadásul környezetkímélő.

Nektek van tippetek? Írjátok meg!

Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.