Herbal, műfű, biofű, spice
2014. júl. 11., drogriporter, webbeteg, weborvos

Gyors terjedéséhez hozzájárul alacsony ára, vélt vagy valós legalitása. A fiatalok között azért is divatos, mert hasonlóan kell használni a marihuánáéhoz. Sokan várják ugyanazt a hatást tőle, mint a fűtől, de nem feltétlenül azt kapják: igen gyakori, hogy rosszullétet, fejfájást okoz a herbál elszívása.

Miért veszélyes?
E szerek egyik fő veszélye – szemben a marihuánával – a kiszámíthatatlanság nem lehet tudni, milyen hatása lesz először, miből és mennyi van benne. A szer praktikusan úgy néz ki, hogy a szintetikus anyagba beáztatnak valamilyen növényi törmeléket, s ezt teszik vízipipába vagy sodorják cigarettába. Amíg a kannabisznál vagy „fűnél" a használó napi egy-két alkalommal „gyújt rá", itt tíznél többször is – ami annak „köszönhető", hogy rövidebb ideig tart a hatása. E szernél komoly fu¨ggőség alakulhat ki – szemben a hagyományos marihuánával, ahol csak ritkán történik ez meg.

A rövid ideig tartó hatás miatt a környezet eleinte csak elvétve szerez tudomást arról, ha valaki a biofu¨vet használja, hatásai között a nyugtató, szedáló hatást lehet említeni, ezeket az időszakokat azonban egyre többször váltják fel ideges, „kattogó" periódusok – ahogy a szerhasználók szlengjében nevezik.

Mi micsoda?
Igen jól variálható az összetételük, mondhatni, nincs két egyforma szer, így nagyon jól elkerülhetőek a különféle törvényi szabályozások. Az új szereknek még nem ismert minden hatása, nem tudjuk, mi lesz a sorsuk a szervezetben.
A felhasználók beszámolói és a kórházi tapasztalatok azt mutatják, hogy pszichiátriai zavarokat kiváltó hatásuk a hagyományos kannabiszéhoz hasonló, ám annál erőteljesebb, kiszámíthatatlanabb, illetve az egyes molekulák esetében eltérő lehet

A HU-210 kapcsán intenzív hallucinációkat írtak le, spice készítmények kapcsán akut veseelégtelenségről szólnak beszámolók. A tünetek nem specifikusak, a szerek jelenlétére elsősorban anamnézis alapján következtethetünk. Kimutatásuk ugyanis különösen nehéz, mivel igen korlátozottan állnak rendelkezésünkre biológiai mintákon használható laboratóriumi eljárások. Ennek következtében természetesen az adatgyűjtés is meglehetősen nehézkes.Pl. ha a páciens rendszeres, masszív kannabisz használatról számol be, ám a biológiai mintákból ez nem kimutatható, akkor feltételezhető, hogy szintetikus szert használt

Mekkora a baj?
2013-ban az ELTE Pszichológiai Intézet a TÁMOP program támogatásával végzett omnibusz-vizsgálatot (KÖZ-ÉRZET 2013), ennek részeként vizsgálták a drogfogyasztási szokásokat. (A kutatás egybe esett a jogi környezet szigorításával.) A vizsgálat a 19-65 éves magyarországi lakónépesség körében készült, face to face és önkitöltős technikával. A vizsgálat szerint a legnépszerűbb tiltott drog a kannabisz, de rögtön utána következik a szintetikus kannabisz. A harmadik az Ecstasy, majd az amfetamin. Az elmúlt évben tiltott szert használók nagy része csak egyféle tiltott szert használt. A fiatalabbak (19-25 évesek) és az egyetemi végzettségűek körében fokozott az érintettség. A leggyakrabban 18,5 évesen történik az első tiltott droggal való találkozás. Minden hatodik-hetedik valaha kábítószert kipróbáló 15 évesen próbált először tiltott szert.



Nem tudjuk, hogy mennyire fokozza hibalehetőségeket az adatbevallási hajlandóság hiánya a jogszabályi környezet miatt. A válaszhiány értékek jóval magasabbak voltak, mint 2007-ben, miután ezeket korrigálták, azt az eredményt kapták, hogy a 2007-ben mért 11,6%-ról 2013-ra 16,7%-ra nőtt azok aránya, akik legalább egyszer kipróbáltak már tiltott szert (ún. életprevalencia). Tehát jelentősen, 50%-kal nőtt a kábítószer-fogyasztás előfordulása Magyarországon. Az első droghasználat életkora jelentősen csökkent 2007 és 2013 között: 20 évről 18,5 évre. A polidrog használat elterjedésében is negatív tendencia: a tiltott szert valaha fogyasztók kétharmada egynél több szert is kipróbált, 20%-a háromnál több szert is. Az így mért növekedő trend egybe esik a középiskolások körében folytatott ESPAD kutatás eredményeivel. Azért is figyelemre méltó, mert eközben Európa nagy részén nem volt növekedés, inkább stagnálás ezekben a mutatókban.