» Kapcsolatok

Házasodjunk?

2013. October. 11. , by külső forrás

Folyamatos növekedést mutat az először házasulók életkora. Ez 2010-ben a nőknél 28,7 év, a férfiaknál 31,4 év volt, ami 1990-hez képest mindkét nem esetében 6,7 éves emelkedést jelent. A KSH kiadványából idézünk. Érdekes!

pici



Míg az 1960-as években még csaknem minden nő életében legalább egyszer házasságra lépett – és még 1990-ben is mintegy háromnegyedük –, napjaink házasodási szokásait tartósnak feltételezve a nőknek 61%-a de jure hajadonként fogja leélni az életét.
Jelentősen átalakult a házasulók korstruktúrája is: az első házasságra lépő menyasszonyok és vőlegények mintegy 7 évvel lettek korosabbak. Míg 1990-ben az első házasságkötési kor a nők esetében 22 év, a férfiaknál 24,7 év volt, 2010-ben az első házasság megkötésére a nőknél már 28,7, a férfiaknál pedig 31,4 éves korban került sor.
Az országos átlag (0,39) feletti gyakorisággal házasodnak Északnyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon a Duna mentén, valamint Észak-Magyarország egyes térségeiben. A sajátságosan magas házasodási blokkokat ugyanakkor a legalacsonyabb házasságkötési értékeket mutató foltok tarkítják, ezért nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a házasságkötési magatartás nagyobb területi egységenként homogén lenne. Általánosságban azonban megállapítható, hogy az Alföldön alacsonyabb a házasodási hajlandóság, mint a Dunántúlon. Budapesten a házasságkötések az országos átlaghoz képest viszonylag kedvezően alakulnak, bár a kerületek között jelentős különbségek tapasztalhatók. Míg a budai kerületekben a teljes első házasságkötési arány 0,50 körül van (a XII. kerületben 0,56), addig a VIII. kerületben ez csupán 0,32, Csepelen pedig 0,33. A kerületek többsége azonban az országos átlag körüli vagy a feletti mutatókkal rendelkezik, az ott lakók – az igen kedvezőtlen országos helyzethez képest nagyobb arányban döntenek az első házasság megkötése mellett.
A házasságkötések számának csökkenése jelentős részben a házasságkötés nélküli együttélések terjedésére, gyakoribbá válására vezethető vissza.

Bár a házasság intézményét elutasítók aránya a 2000-es évek végére csaknem megduplázódott, az így vélekedők még mindig erős kisebbségi véleményt képviselnek. A megkérdezettek négyötöde változatlanul nem ért egyet az „idejétmúlt” jelzővel, nem tekinti korszerűtlen párkapcsolati formának a házasságot.
Különösen erős házasságpártiság nyilvánul meg a fiataloknak tanácsolt életforma megjelölése kapcsán. A „Mit tanácsolna, milyen életformát válasszanak a fiatalok” kérdést 1990 óta több alkalommal is feltettük, utoljára 2009-ben. A házasság mint a fiatalok számára javasolt életforma preferálása ma is kiemelkedő.
A közel két évtized alatt azonban sokat változott a házas életforma megvalósításának módjára vonatkozó hozzáállás, folyamatosan növekedett az esküvő előtti együttélés, a próbaházasság gyakorlatának pártfogolása. A házasságkötés nélküli együttélést mint tartós, végső párkapcsolati formát tanácsolók aránya az emelkedő tendencia ellenére változatlanul nagyon alacsony.

A házasságon kívüli születések évről évre növekvő, napjainkra 40% körüli aránya a házasságon kívül született gyermekek vonatkozásában is átalakította a társadalom értékítéletét. Míg korábban a közvélemény a gyermek státusa, óvodai, iskolai megítéltetése szempontjából fontosnak tartotta a szülők házasságkötését, a gyermek legitim származását, addig napjainkra, mintegy 20 év alatt teljesen megfordultak a vélemények, és többségbe kerültek azok, akik a házasságkötést a gyermek szempontjából másodlagos kérdésnek minősítik.

A teljes anyagot itt olvashatjátok, sok másról is van benne szó.
http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/DemPort2012/Demografiai_Portre_2012.pdf

nagy

Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.