» Jövő

Miért is védjük

2012. January. 30. , by Dr. Váczi Olivér

picia természetet?

Sokan mondják a környezetvédőkre, vagy, ahogy gyakran hívják őket „zöldekre”, hogy kedves, jó szándékú, ám a haladásról, a fejlődésről mit sem sejtő, kissé hóbortos emberek.

Mindenki egyetért azzal, hogy a tiszta víz, a jó levegő fontos dolog, ám ha gyárakat kellene bezáratni, embereket elbocsájtani, vagy házak, nyaralók építését megtiltani, már gyakran háttérbe szorulnak ezek a szempontok. Különösen igaz ez akkor, amikor természetvédelemről esik szó, hiszen a madárdal, vagy az őszi cserszömörcével borított lángvörös domboldal csodálatos dolog, de sokan mégis úgy gondolják, hogy saját pillanatnyi jólétük érdekében könnyedén lemondanának róla.

Nos, valóban erről van szó? Megvédjük az aranyos állatokat, a csodaszép virágokat és szemgyönyörködtető tájakat a gonosz ember természetromboló tevékenységétől? A látszat és néha a közvetlen megvalósítás, tényleg így néz ki. Elárulok azonban egy titkot. A természetnek, a földi életnek, szaknyelven bioszférának nincs szüksége rá, hogy megvédjük! Kicsit furcsán hangzik, igaz? Mindjárt elmagyarázom.

A földi bioszféra 4,5 milliárd évvel ezelőtt kezdett kialakulni, ahogy a Föld szilárd kérge kialakult. Könnyű elképzelni, hogy ezalatt a hosszú idő alatt rengeteg változáson, átalakuláson esett át. Jégkorszakok jöttek - mentek, növények és állatok keletkeztek, virágoztak, szaporodtak, majd egyesek kipusztultak, átalakultak, kevesek fennmaradtak. Mindenki hallott már a dinoszauruszok hirtelen kihalásáról. (Hozzá kell tenni azért, hogy ez a hirtelen, csak földtörténeti időskálán történt gyorsan, emberi időléptékben nézve ez azért hosszabb, néhány száz, vagy ezer éves folyamat volt.) Ebben a kihalási hullámban az akkor a Földön előforduló állatfajok jó része, köztük a legtöbb nagytestű gerinces állat eltűnt. Sajnáljuk a hatalmas Brontoszaurusz fajokat? A nagy valószínűséggel vérmes Tirannoszauruszokat? Persze, hogy sajnáljuk! Fantasztikus élmény lehetett volna velük találkozni! Nem biztos azonban, hogy mindenki tudja, hogy ennek a nagy kihalási hullámnak győztesei is voltak. A feltáruló szabad lehetőségek ugyanis az apró, cickányszerű emlősök gyors terjedését eredményezték. Hogy mást ne mondjak, ennek a térhódításnak az egyik következménye, hogy évezredekkel később kialakulhatott az ember.

A földi bioszféráról azt mondhatjuk, hogy nagyon stabil rendszer. Ez nem azt jelenti, hogy mindent kibír és azt sem, hogy minden benne élő állat és növény biztonságban van a kihalástól. Azt viszont igen, hogy a Földön lakó élőlények tevékenységükkel befolyásolni tudják ugyan az egész földi bioszféra működését, megváltoztathatják a benne élő növény- és állatfajok összetételét, de teljesen elpusztítani, nem nagyon tudják. Az ember természet-átalakító tevékenysége tehát egyelőre nem magát a földi életet, hanem annak jelenlegi állapotát veszélyezteti.

Minden rendben van akkor? Csináljuk nyugodtan, ahogy eddig, legfeljebb egy kicsit megváltozik a természet, majd csak kialakul egy új egyensúly? Talán voltak is már nehezebb időszakai a Földnek!? Mi a különleges akkor a mostani helyzetben? Sajnos, az ember természet-átalakító tevékenysége olyan gyors, hogy nincs igazán felkészülve rá az élővilág. Földtörténeti szempontból a száz, vagy ezer évek is nagyon rövid időszakok. Hát még, ha néhány évtized alatt végzünk olyan hatalmas átalakításokat, melyek sok száz, meg ezer növény- és állatfaj végleges eltűnését okozzák! Azt mondtam az előbb, hogy nagyon stabil a bioszféra, és ez így is van. Csak lehet, hogy néhány százezer év, esetleg évmilliók kellenének ahhoz, hogy az ilyen nagyon gyors és erőteljes átalakítást kiheverje. A Földnek ez nem túl hosszú idő, de nekünk, van erre ennyi időnk?

Szélsőséges esetben a hatásunk olyan nagy is lehet, hogy annyira megváltoztatjuk a körülményeket, hogy nekünk, magunknak nem lesz maradásunk. A láncreakcióként beinduló és egyre gyorsuló állat- és növénykihalások akár oda is vezetnek, hogy az emberi faj is kipusztul. Nem lesz mit ennünk, innunk, nem lesz elég tiszta levegőnk, vagy akármi más, talán most még elképzelhetetlen okok vezethetnek ide. A bioszféra nagyon bonyolult, és jelenleg még csak nagyon kis részét értjük a benne zajló folyamatoknak. Megjósolhatatlan, hogy mi történik, ha valamit megváltoztatunk benne. Nem tudjuk, mikor, miért indul be valami tényleg visszafordíthatatlan.

nagy



Ezért mondom én, hogy a természetvédelem végső célja valójában nem a Földi élet, a természet megvédése az embertől. A bioszférának nincs erre szüksége, hiszen kicsit megrázza magát és egy új egyensúlyi állapotban tovább működik. Esetleg már ember nélkül. A természetvédelem sokkal inkább az ember védelme saját, kapzsi, mohó természetétől azon keresztül, hogy a földi bioszférát jelenlegi, vagy a jelenlegihez minél hasonlóbb állapotban megőrizzük.

Persze mindezen rendkívül fontos, nagy jelentőségű, végső célok mellett, nagyon szeretném, ha unokám unokái is sétálhatnának a látóhatárig nyúló rövidfüvű pusztán, hallgatva a pacsirta énekét, miközben a fel-felágaskodó ürgék játékos táncát lesik a kakukkfűillatú lágy tavaszi szellőben!

Fórum

Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.