Japánok és az őssejtek
2013. júl. 16., MTI alapján

Az őssejtekkel végzett kutatások régóta ígérik azt a megoldást, hogy az elromlott, elhasznált emberi szöveteket –szerveket újakra cserélhessük. Vajon eljön valaha ez az idő?



A világon elsőként engedélyezte az indukált pluripotens őssejtekkel való klinikai kísérletezést a japán egészségügyi minisztérium, a most jóváhagyott kutatás keretében retinaszöveteket próbálnak majd mesterségesen létrehozni - jelentette a japán sajtó június végén.

A kutatás során a RIKEN intézet munkatársai a szem időskori makula degenerációjának (AMD) úgynevezett nedves típusára keresnek gyógymódot, amely a pigmenthám károsodása által gyors és súlyos látásromláshoz vezet. Az AMD becslések szerint mintegy 700 ezer idős embert érint Japánban.

Az idén nyáron kezdődő kísérlet során a kutatók a betegek bőrsejtjeiből fognak indukált pluripotens - sokféle átalakulásra képessé vált - őssejteket (iPS) előállítani, ezekből pedig retina pigmenthámot hoznak létre, amelyet a betegek szemébe ültetnek majd be. A beavatkozást követően az így kezelt embereket éveken keresztül vizsgálják majd az esetleges mellékhatások megfigyelése érdekében.

Július eleji hír, hogy a világon először sikerült működő emberi májat létrehozniuk pluripotens őssejtekből japán tudósoknak.

A Jokohamai Városi Egyetem kutatócsoportja bőr- és vérsejtekből kivont őssejteket programozott újra, amelyekkel más, egy fejlődő emberi embrióban megtalálható sejtekkel kombinálva májjá fejlődni képest sejteket (diverticulum hepaticum) hoztak létre. Ezeket májelégtelenségben szenvedő egerekbe ültették be, az állatokban pedig normálisan funkcionáló májjá fejlődtek az emberi sejtek. "Tudomásunk szerint ez az első példa a pluripotens őssejtekből létrehozott működő emberi szervre" - írták a tudósok a Nature című brit tudományos folyóiratban közölt cikkükben.

A japán kutatók szerint a módszerrel akár tíz éven belül képesek lehetnek betegekbe beültetendő májakat létrehozni laboratóriumi körülmények között. Más kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy habár mindez jelentős áttörésnek tekinthető, innen még hosszú út vezet ahhoz, hogy a módszer az orvosi gyakorlatban is alkalmazható legyen.