Élelmiszerhulladék!
2017. ápr. 5., külső forrás

Minden nap nagy mennyiségű élelmiszert dobunk ki, amit el lehetett volna fogyasztani, vagy más módon hasznosítani. Miért van ez?



Micsoda pazarlás!

Európában, a becslések szerint, 89 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente. Az Egyesült Királyságban úgy becsülik, hogy a háztartási hulladék 60%-ának képződése kivédhető lenne, ami évente átlagosan 480 Angol Font (565 Euró) háztartási megtakarítást jelentene. Ezzel a becsült környezeti megtakarítás megfelelne 5-ből 1 gépkocsi forgalomból való kivonásának.

Miért vész kárba az élelmiszer? 
Jelentések szerint az élelmiszerek címkéin lévő dátumjelölés az európai fogyasztók által keresett egyik legfontosabb információ. Az Egyesült Királyságban és Írországban a fogyasztók az élelmiszerek mintegy harmadát dobták ki a „minőségét megőrzi” dátum előtt.

A tárolási gyakorlatnak is van még mit fejlődnie. A legtöbb gyümölcs és zöldség hosszabb ideig eltartható, ha hűtőben tárolják. Azonban mindössze a fogyasztók 23%-a mondta azt, hogy a friss gyümölcsöket, és 53%-uk, hogy a friss zöldségeket a hűtőben tárolja. Azonban, csak a fogyasztók 23%-a mondta, hogy a friss gyümölcsöket, míg 53 %-a vallotta, hogy a zöldségeket tárolja a hűtőben. Sokan hagyták lezáratlanul vagy ömlesztve, a légkörnek kitéve az élelmiszereket, ami csökkentheti azok frissességét (ellentétben a kenyérrel, ami a hűtőben gyorsabban romlik).

Az élelmiszerhulladék más hulladéktól való szétválasztása tudatébresztő lehet. Az elkülönített „élelmiszerhulladék gyűjtésnek” környezetvédelmi haszna van (az élelmiszerhulladék komposztálható/ aerob módon feldolgozható), de még nem ismerjük az élelmiszerhulladék csökkentésére gyakorolt hatását. A hulladék mennyiségének mérése és jelentése még jobban segítik az elkötelezettséget.

Megállapították, hogy azok az emberek, akik terveznek, vásárlási listákat írnak és folyamatosan ellenőrzik élelmiszerkészletüket, kevesebb élelmiszert pazarolnak, mint a „spontán vásárlók”. A szervezet arra biztatja az embereket, hogy a maradékok nagy részét, és az eltarthatósági idejük végéhez közeledő élelmiszereket új receptekben használják fel. A fogyasztói szinten történő figyelemfelkeltés hatása talán az ellátási láncban is megmutatkozik.

A frissesség
Az élelmiszercímkéken számos dátumbélyegzés található: „minőségét megőrzi”, „felhasználható”, „eladható”, „forgalomba hozható”, de ezeket nem mindig használják következetesen. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló jelenlegi jogszabály a fogyaszthatósági dátumot a gyorsan romló élelmiszereknek tartja fenn. Ezen időpontot követően azok veszélyesnek tekintendők (biztonsági jelző).

A „minőségét megőrzi” dátum a minimális eltarthatóságra utal. Ezt az időpontot követően nem valószínű ugyan, hogy károsodik az áru, de a gyártó így figyelmeztet, hogy a termék érzékszervi jellemzői (íz, állag stb.), már lehet, hogy nem ugyanolyan jók.

A csomagolási újítások csökkenthetik a hulladék mennyiségét (és a teljes környezeti hatást), például az újrazárható csomagolás, az „intelligens” bevonatok, amelyek színváltozással jelzik a romlást.

A kidobott dolgok között lehetnek megjelenésük miatt elutasított, de tökéletesen fogyasztható élelmiszerek. A minőségi tartomány tükröződhet az árban. A veszteség mentése érdekében a kiskereskedők az enyhén sérült, vagy lejárat-közeli élelmiszereket árleszállítottan reklámozzák (bár ezt egyes tagállamokban betiltották). Nagy tételben történő vásárlásoknál árengedményt szoktak adni, ám ebben az esetben (azáltal, hogy túlzott vásárlásra buzdít) fennáll a veszélye, hogy a fogyasztót pazarlásra, sőt túlfogyasztásra ösztönzik.