» Jövő

Egy kutatás a fiatalokról

2015. July. 23. , by aktívfiatalok.hu

Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport friss elemzése 800 fiatal személyes megkérdezésével.

„Nem magyarországi tanulás

A jelenleg főiskolára illetve egyetemre járó magyar fiatalok 11 százaléka jelezte, hogy eddigi tanulmányai során tanult valaha külföldön. Ez Erasmus- ösztöndíjat – tehát 4-6 hónapos külföldi tartózkodást – éppúgy jelenthet, mint egy teljes képzés elvégzését. A Budapesten állandó lakhellyel rendelkezők körében ez az arány 17 százalék, míg minden más településen élő hallgató esetében átlag alatti.

A külföldi tanulás aránya egyenes arányban nő a képzési szint emelkedésével. Az alapképzésben résztvevők esetében ez az arány 9 százalék, a doktoranduszoknál viszont 50 százalék. Érdemes megjegyezni, hogy 2013- hoz képest nemhogy növekedett volna a külföldön tanuló hallgatók aránya, hanem mintha még csökkent is volna ez az arány. A külföldi tanulás és a nyelvtudás szintje között erős az összefüggés. Minél stabilabb, minél magasabb szintű nyelvtudással rendelkezik a hallgató, annál valószínűbb, hogy volt már külföldön tanulni. Azok körében, akik legalább egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, a külföldön tanulók aránya eléri a 24 százalékot. Szintén lineáris kapcsolat mutatható ki az apa iskolai végzettsége alapján is. Az összefüggés lényege, hogy elsősorban azok a fiatalok tanulhattak külföldön, akik eleve kedvezőbb helyzetből indultak, azaz akiknek édesapja/nevelőapja magasabban iskolázott (diplomás apák gyermekei körében 16 százalék a külföldön tanultak aránya, szemben a legfeljebb szakmunkás végzettségű apák körében, ahol 5%). Ők az intézményekbe lépést megelőzően felhalmozott, „kezdeti" előnyüket külföldi tanulással tovább tudják növelni.

A jelenleg magyar főiskolára és egyetemre járó hallgatók 18 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben hosszabb ideig külföldön végezze a tanulmányait. Fontos hangsúlyozni, hogy nem néhány hónapos ösztöndíjra (például Erasmus), hanem egy éves, vagy több éves képzésre, azaz tartós távolmaradásra kérdeztünk rá. A legnagyobb arányban a doktorandusz hallgatók szeretnének tartósan külföldön tanulni, míg a legkisebb arányban a mesterképzésben résztvevők (6%).

Az átlaghoz képest nagyobb arányban azok tervezik, hogy hosszabb ideig külföldön tanuljanak, akik a kibocsátó családjuk révén jelentős kulturális és anyagi tőkét birtokolnak, és akik személyesen is nagyobb előnnyel rendelkeznek. Hogy csak a két legjellemzőbb adatot említsük: a budapesti állandó lakhellyel rendelkező hallgatók 27 százaléka tervez külföldi tanulást – csak emlékeztetőül körükben eredendően magasabb a már külföldön tapasztalatot szerzettek aránya –, míg a községben élők körében ez az arány 11 százalék. Szinte ugyanezek a százalékos megoszlások írhatók le az apa iskolai végzettsége szerint is: a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező apák gyermekei 14, míg a diplomás apák gyermekei 24 százalékban tervezik a külföldi tanulást. A hozott, „örökölt" előnyök tehát halmozódnak, egymásra rakódnak, és további szerzett előnyökké válnak a munkaerőpiacon.

egykutatasafiatalokrolbig



Az egész kutatást megnézheted itt:

http://www.aktivfiatalok.hu/public/files/documents/gyorsjelentes_v20150510.pdf

Hozzászólások (0)

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!

Regisztráció

Írj egy hozzászólást

Kérlek, jelentkezz be hozzászólás írásához.