Egy volt tiniszerkesztőnk személyes élményeit adjuk közre - újra. Legyen szép a ballagás neked is!

Eljött az a nap az én életemben is, amikor úgy lépek ki az épületből, amely sokáig a második otthonom volt, hogy tudom, többé már nem léphetek be úgy, mint második otthonomba.

Csütörtökön volt az utolsó „tanítási” napunk. Ilyenkor esedékes a bolond ballagás. Nos, ezt nálunk az osztály leszavazta. Így csak néztük, hogy az „a”-sok mit csinálnak.
És, ahogy az a végzős osztályoknál szokás, hogy az igazgatónő megmutatja nekik – nekünk- a padlást. Mondta, hogy megmutatja, hol vannak a régi diákok, akiket nem vettek fel. :D
De csak egy csontvázat láttunk… és az is egy galambhoz tartozott. :-) De azért jól hangzik, hogy csontváz van a suli padláson. :D Azért kicsit izgulok a holnap miatt. Elhagyni a biztonságot adó (második) otthont. Visszamehetünk, a tanárainkhoz, ott maradt barátainkhoz, de az már nem lesz ugyanolyan.
Ez most valami új kezdete.

A szerkesztőség kommentje:
Igen – ez valami új kezdete.
Azt kívánjuk, hogy teljesüljenek az álmaitok! Sikerüljön jól az érettségi meg persze a felvételi is!