Mi a böjt a keresztényeknek? Egy szép és értelmes vallomás.

„Böjtmás hava, március a rügyfakadásnak, a természet újjászületésének időszaka. A tavasz érkezése, amelynek egész testünkön átsuhanó és lelkünket kitáró szépségét csak a költők tudják igazán szavakba önteni.

Az egyházi kereszténység első századaitól kezdve előírta hívei számára, bizonyos napokra, hosszabb időszakokra az étkezésről, a húsos, zsíros ételektől való részleges vagy teljes tartózkodást, a "böjtöt". Előírás szabályozta azt is, hogy ezen időszakban hányszor és mikor ehettek egy keveset az engedélyezett ételekből. …

…a testi élvezetektől való önkéntes lemondás erősíti az akaraterőt, a lelki ellenálló képességet és fokozza a szellemi tevékenységet. …

A "hamvazószerdától" húsvét vasárnapig tartó negyven napos "abstinencia", a "nagyböjt", a húsvéti lelki előkészület időszaka, amit 1091-ben II. Orbán pápa iktatott törvénybe. Ezen időszakban a római katolikus családok nagy része sem húst, sem zsíros ételeket nem fogyasztott. …”

„Mi tehát a böjt nekünk keresztényeknek?
Krisztus tapasztalatának átvétele, megélése, hogy nem csak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével. Meg akar szabadítani a tápláléktól, az anyagtól és a világtól való függőségünktől. Megszabadulásunk még nem teljes, mert egészen nem mondhatunk le az ételről, italról, de lemondásunkkal, böjtölésünkkel, éhezésünkkel el kell menni addig a határig, hogy megtapasztaljuk, maga az éhség lelki állapot: Isten utáni éhség.
Valamint küzdelem a bennünk és a körülöttünk levő rossz ellen. Jézus tanítványai figyelmét is felhívta, hogy ez csak böjt és imádság által űzhető ki.
A böjtölés mértékét egyénenként ki-ki maga határozza meg, felmérve a saját fizikai, lelki és szellemi képességeit - mire tud vállalkozni. Ezek ismeretében tegyen ígéretet és küzdje meg a böjti harcot és tapasztalja meg a helyes, Istennek tetsző életstílust.”